Komoly gondban vagyok ezzel a könyvvel, éppen ezért az értékelésemen is napok óta agyalok. A szerzője, Fiala Borcsa egy ismert blogger, a WMN-en publikál többek között. Imádom a humorát, a cikkeit, és ami lejön róla a neten, az alapján emberként is nagyon szimpatikus. A debütáló könyvére pedig igazán kíváncsi lettem, de sajnos egyáltalán nem azt kaptam, amire vártam.

A Szerinted? a kiadó elmondása szerint egy családregény, és ebben van is igazság. A napló egyik felében a tizenéves Janka életébe nyerhetünk bepillantást, a másikban pedig Eszterébe, aki Janka anyukája. Ugyanazt az időszakot láthatjuk két nézőpontból, és amikor ugyanazon jelenet megismerhető mindkét félnél, az szívszorító. Hogy mi áll annak a hátterében, amit a másik „elviselhetetlennek” ítélt. Fricskaként pedig van egy rész középen, egy szuper időkapszula.

A könyv alapötlete egyszerűen zseniális. Az anya-lánya páros, mint főhős, nagyon jól működik, hiszen mindannyian vitáztunk már a szüleinkkel, annyira átélhető az egész. Tök jól lehet néha azonosulni Jankával, és így Eszterrel is. És tényleg ütős látni, hogy ugyanazt a problémát miként látja és éli át két különböző generáció. És egyáltalán: mennyire nehéz lehet egy anyának a tini lányával, és eközben mit él át a lány.

Kaptunk egy másik zseniális ötletet: az időkapszulát. Eszter ugyanis a nővére tanácsára készít egy kis dobozt, amibe belepakol egy csomó apró emléket, ami a lányának és neki sokat jelent, és persze ír is egy szívhez szóló levelet mellé. Mit nem adnék érte, ha tizenöt éve én is írtam volna ilyet akár magamnak, vagy nekem írt volna ilyet valaki. Szuper kis időutazás, múltidézés, tényleg ki kell próbálni mielőbb. És a regénybe is annyira illett az egész. (Tök vicces volt látni Janka izgulását, hogy mi miért meg hová tűnhetett el).

Érezhetően vicces akart lenni a regény, sok ponton fel is ütötte a fejét a Fiala Borcsára jellemző humor, de sajnos el lett túlozva egy cseppet. Több ponton már kínossá vált, és érezhetően azért lett beírva egy-egy karakter (pl. Janka nagynénje), hogy legyen olyan ember, akin nem röhögni lehet, hanem röhögni kell. Érzitek a különbséget? Mert sajnos a könyvben lezongorázható.

Leginkább úgy tudnám lefesteni az egész könyvet, mint egy hatalmas kihagyott lehetőség. Így és most ebben a formájában semmi nem történt itt. Kaptunk egy gazdag, pesti családot, akik élik a hétköznapi életüket, különösebb dráma vagy feszültség nélkül. Nem halad semerre sem a történetük, elmarad a személyiségfejlődés az anya és a lánya részéről egyaránt.

Tényleg olyan ez a könyv, mintha két ember naplóját olvasnám. Két olyan emberét, akik olyanok mint te, meg én, zajlik az életük, és ennyi. Nem regénybe illő, mert elmarad minden, ami azzá tenné: a karakterek személyiségfejlődése, az izgalmas helyzetek, a drámai csúcspontok. És egyáltalán: nincs se bevezetés, se tárgyalás, se befejezés. Csak valami van. Hasonló színvonalon megírt blogregényekkel van tele a világháló.

A legnagyobb szívfájdalmam az anya karakterénél jött elő, akinél belebegtettek egy frenetikus szálat. Leírom, de spoileres, úgyhogy jelöljétek ki. Az elején úgy tűnt, hogy az anya rákos. Ez, mint ötlet frenetikus, éreztem, hogy de jó, egyenesbe jöttünk, ebből tényleg egy jó könyv lehet. Aztán bumm, a szálról megfeledkeztek, majd kiderült, hogy nem lesz belőle semmi, anyu egézséges… Na ezen tök elkeseredtem, ezt éreztem a legnagyobb kihagyott lehetőségnek.

Van még pár apróság, ami nagyon zavart sajnos. Az egyik karakter neve például Bolond, aki lány, és én folyton BoTondnak olvastam, csak kábé a közepén jöttem rá, hogy ő lány, és csodálkoztam is, hogy a fenébe nincs szerelmi háromszög. Tele volt a könyv számomra ismertelen, gondolom német/sváb eredetű szavakkal, amik sokszor megállítottak olvasás közben, és csak lestem, hogy mi ez…

Értékelés: 6/10

A Szerinted? nagyon jó regény lehetett volna, de sajnos tele van kihagyott lehetőségekkel. Kár érte, nagyon sajnálom, hogy nem lehetett az, aminek rendeltetett. Különösen azért, mert nagyon csípem Fiala Borcsát.

Hogy tetszik a borító? Gyönyörű! Egyből felkelti az ember érdeklődését. És a könyv belső tördelése is csúcs, tele van szuper rajzokkal, meg firkákkal, különleges motívumokkal. Vérprofi munka a kiadó részéről.

Kinek ajánlom elolvasásra? Fiala Borcsa olvasóin túl nem igazán tudom kinek ajánlanám.