Annyira vártam már ezt a könyvet! A Hopeless az egyik kedvenc sorozatom, mindkét részét imádtam, még úgy is, hogy a Losing Hope ugyanazt a történetet mesélte el, csak más szemszögből. Mindkét regényben feltűntek a főhősök legjobb barátai, a Finding Cinderella pedig róluk szólt. A kisregény hangulata teljesen más volt, mint a Hopelessé, de ugyanolyan mély mondanivalóval, tanulsággal és csodaszép románccal átszőtt történetet kaptam. Imádtam minden egyes sorát!

A főszerepben tehát Holder legjobb barátja, Daniel, és Sky legjobb barátnője, Six. A sztori a múltban nyit, amikor kiderül, hogy Daniel és Six már összegabalyodtak, sőt, a sötétben történő csókolózás mély nyomokat hagyott bennük. Ezután utazott el Six Olaszországba, és miután visszajött, megismerte Danielt, akibe beleszeretett anélkül, hogy tudta volna, ő a fiú a tárolóból, és Daniel sem tudta, hogy megtalálta végre az ő Hamupipőkéjét, akiről már a Losing Hope-ban is mesélt.

Most egy kisregényről van szó, csak százhatvan oldal, ami nagyon jót tett a szerkezetnek. Nem volt túlírás, gyönyörűen fel lett építve a dramaturgiai ív, és nem éreztem felesleges mellékzöngéket sem. Pont az ilyen kisregényeket imádom, amik tömörségük ellenére egy kerek egészet alkotnak, amik ilyen csodálatosan szépen képesek elmesélni egy történetet. Az elején tartottam attól, hogy az érzelmi rész mennyire lesz átadva, a nagy szerelem kialakulása, a kötelező bonyodalom majd a kibékülés, de minden csodás lett. Hoover itt nagyot alkotott.

Daniel már a Losing Hope-ban is imádnivaló volt. Ahogy mindenkire ráaggatja a beceneveket nagyon vicces, de a legjobban a családjával szerettem a srácot. Jó volt látni, hogy valaki képes zavarba hozni Mr. Nagyarcút. Az apja meg a tesója különösen haláli volt. Six távozását már a Hopeless elején sajnáltam, így nagyon megörültem, hogy most teljes értékű főszereplőként ismerhetem meg. Imádom a csajt, és külön tetszett, ahogy a múltját feledve megpróbál végre olyan életet éni, amilyenre mindig is vágyott. És Daniel mellett igazán meg is érdemelte a boldogságot.

Értékelés: 10/10

Nehéz hosszan beszélni a könyvről anélkül, hogy lelőném a poénokat, így csak annyit tudok tanácsolni, hogy szerezd be a könyvet, olvasd el, mert ez tényleg olyan mű, ami megéri az ember pénzét. Nagyon jól felépített, érzelemgazdag és mély mondanivalót átadó könyv. Köszönöm az élményt drága Colleen! A könyv elején pedig az írói előszó majdnem megríkatott. Olyan csodás látni, hogy a tehetség utat tör magának. (Az előszó ide kattintva olvasható).

Hogy tetszik a borító? Nagyon édesek rajta, külön jó a póz. Egyedül a borító alján sajnálom azt a fura színt.

Kinek ajánlom elolvasásra? Romantikus lelkületű fiúknak és lányoknak egyaránt, no és Hoover rajongóknak!