Sok könyvet olvastam már a koncentrációs táborok szörnyűségeiről, de egyik sem ragadott annyira magával, mint Leon Leysoné. Nagyon közel éreztem magamhoz a kissrác alakját, igazán megkedveltem, a története pedig nagyon megindító volt. Örülök, hogy esélyt adtam a könyvnek és elolvastam!

A második világháború szörnyűségei senki előtt sem ismeretlenek, borzasztó dolognak tartom az ott történteket. Mindig, ha felmerül a téma összeszorul a szívem még a gondolattól is, mennyire kegyetlen tud lenni az ember, és mennyi fájdalmat, szenvedést és halált okoztak több millió ártatlan embernek. Történetünk főhőse Leon Leyson és dolgos, zsidó családja, akik túlélték a túlélhetetlent. Hála Schindlernek, a második világháború túlélői közt tarthatják magukat számon.

Tudtam én, hogy a család nem halt meg, hiszen mégiscsak memoárról beszélünk, de ugyanúgy aggódtam az életükért, mintha egy fiktív regény lenne. Annyira megszerettem őket, olyan embereknek tűntek, akiknek igenis élniük kell, mert velük szebb a világ. Hihetetlen, mennyi viszontagságon mentek keresztül, mire szabadságra, majd boldog életre leltek, és mindez hogy megsebezte a lelküket, olyan terhet rakott rá, amit még a szabadságban is cipelni kényszerültek.

A könyv egy kisfiú szemén keresztül meséli el a háború borzalmait, megtudjuk, milyen volt az élet a lágerben, hogyan dolgoztatták őket, és mennyire éhesek voltak minden egyes nap. A könyv számomra a reményről is szólt, ami néha ugyan csak pislákolt Leonban, de úgy éreztem nem aludt ki soha. Nagyon bátor és megindító vallomás volt ez életének legfájóbb időszakáról, nem lehetett egyszerű erről írni, és idős korában előadásokat tartania. Tisztelem és becsülöm Leont, amiért képes volt rá lelkileg, hogy megtegye.

Fontos szerep jutott még a műben Schindlernek, akiről sokat hallhattunk már. Neki volt az a bizonyos listája, amiről Spielberg megrendítő filmet készített. Örültem, hogy a memoáron keresztül jobban megismertem a legnemesebb nácit, aki több száz zsidó életét mentette meg. Alakja azért is fontos, mert bizonyítja, hogy a legrosszabbak között is ott van egy jó…

Értékelés: 10/10

Nincsenek szavak arra, hogy pontosan kifejezzem, mit is éreztem olvasás közben. Vannak olyan esetek, amikor az adott művet igenis el kell olvasni, hogy mindenki megértse, milyen jelentőséggel bír az adott mű. Ez is ilyen most. Bármennyire is szeretném, nem tudom úgy átadni az élményeim, mint más alkalommal. Csak egy dolgot mondhatok: olvassátok el a könyvet, hogy tudjátok, milyen csodálatos műről van szó!

• 04/18. Zakkant olvas
• 04/19. Always Love a Wild Book
• 04/20. Deszy Könyvajánlója
• 04/22. Kelly & Lupi olvas
• 04/23. Tekla Könyvei
• 04/24.  Media Addict