Nagyon szeretem a Naphegy kiadó életrajzi mesekönyv sorozatát, és kifejezetten kíváncsi voltam Janikovszky Éva életére, így nem is volt kérdés, hogy elolvassam-e ezt a könyvet.

Maga a történet elképesztően aranyos. Elsősorban Éva kislánykorát ismerjük meg, a családjához kötődő kapcsolatát, a szegedi könyvesboltot, ahol kicsi lányként beleszeretett a könyvekbe, és ahol annyira meg akart tanulni olvasni – még jóval az iskola előtt. Számomra külön pirospont volt, hogy ennyire szerette a mostohaapját, mert annyira ritkán látunk bele abba, hogy a mostohaszülők is lehetnek igazán jók – és kell, hogy a mesekönyvek is megerősítsék, hogy márpedig ez létezik.

A kislány Éva elképesztően aranyos és szerethető, tök jó a könyvben a vissza-visszatérő kályhapucoló poén, de akkor is hangosan nevettem, amikor Éva fejtegette, hogy kell-e neki egyáltalán iskolába járnia, van-e vajon bármi értelme. A könyvesboltot is imádtam, és tök jó volt, hogy egy híres író is tiszteletét tette a kötetben, ez adott egy plusz ízt a történetnek.

Radnóti Blanka rajzaira a legjobb szó az, hogy aranyosak. Jó rájuk nézni, nagyon szép a színkezelése, és tök jól átadta a régi idők hangulatát ezekkel az illusztrációkkal. Külön szerettem az olyan kis apróságokat, mint a könyvespolcra kiírt „nem kalaptartó” feliratot, hiába nézett ki nagyon is annak 🙂 De tök ötletes volt az is, ahogy egy-egy könyv ismert borítója a rajzokon is megelevenedett. Egy dolgot sajnáltam csak, hogy Éván szinte mindig ugyanaz a csíkos ruha volt a könyvben, gondolom azért egy kereskedő család lányának csak volt több ruhája.

Amikor nekikezdtem a könyvnek, abban reménykedtem, hogy kicsit jobban megismerem majd Janikovszky Évát. Nos, ez részben megtörtént, hiszen sokat elárul egy emberről az, hogy milyen volt gyerekként. Vágytam viszont arra, hogy a felnőttkorából is kapjunk egy kicsivel többet az utolsó két oldalnál, de lehet, hogy csak én szerettem annyira ezt a történetet, hogy olvastam volna még tovább.

Mindent összevetve nagyon ajánlom a könyvet, leginkább az író rajongóinak, és úgy érzem, hogy esti felolvasáshoz is szuper lehet ez a mese, a gyerekek, és a felnőttek is élvezhetik.