Annyira szeretem azt az érzést, amikor egy könyvben az ember rátalál önmagára. Velem most pont ez történt, legalábbis úgy éreztem, mintha a főszereplő, Quinn gondolatai sok esetben az enyémek lennének, és ez valami fergeteges érzés volt. Már csak emiatt is sikerült nagyon a szívembe zárni ezt a könyvet.
* Elolvasnád? Szerezd be kedvezménnyel a kiadótól! *
A történet főszereplője a tini Quinn, aki imád listákat és naplót írni. Amikor ez a napló elveszik, a lány titkos üzenetet kap, hogy pipáljon ki tételeket az egyik magánlistájából, amiben szerepel például az is, hogy valljon szerelmet a legjobb fiú barátjának, de eközben közel kerül Carterhez, a sráchoz, akiről az elején azt hitte, hogy ő lopta el a naplót, majd együtt erednek a tolvaj nyomába, miközben sorra pipálják ki a lista tételeit, ami azon dolgokat tartalmazza, amiket Quinn fél megcsinálni.
Igazából már az alapsztori is nagyon érdekes, kifejezetten szerettem ezt a lista írós dolgot, imádtam mindegyiket, ami szerepelt a könyvben, és klassz volt, ahogy az író megmutatta a lista írás lelki okait is, és ahogy felvázolta a sztori előrehaladtával, hogy ez vajon jó vagy rossz szokás. A nyomozás, hogy vajon ki lopta el is érdekes volt, noha már az elejétől lehetett azért sejteni a megoldást. De hát, ezzel a “titkos üzeneteket kapok, és akár nyilvánosságra is hozzák a titkaim“-szál már a Pretty Little Liars óta nagy kedvenc, és ezt itt is tök jól hozta az író. Azt pedig kifejezetten ünneplem, hogy a tetteknek itt van következménye.
De mi volt számomra az igazi csúcs ebben a könyvben? Hát az, hogy Quinn egy gazdag, fekete lány, aki fehérek között nőtt fel. Emiatt csak kívülről fekete, hiszen színes a bőre, de viselkedésben, gondolkodásban eléggé fehér, ami nem kis identitás problémákat okoz a számára, a történet egy pontjáig például nincs is színes bőrű barátja. Ezzel olvasóként nagyon tudtam azonosulni, hogy milyen érzés ez az egész, ha eltérő a bőrszíned, mint a barátaidé, ha más a viselkedésed, mint amit elvárnának, ha hallod a rasszista poénokat, és hiába teszik hozzá, hogy “á, te nem vagy olyan“, attól még nyilván szarul esik. Ilyenkor az ember kicsit úgy érzi, hogy sehová se tartozik, legalábbis velem sokszor így vna, és ezt az érzést Quinn is olyan jól átadta szerintem.
Őszinte és hiteles volt az, ahogy a könyv bemutatta Quinn lelki fájdalmait és tipródásait, és az utat, amit bejár, mire képes hangosan kimondani, hogy őt bizony bántja az n betűs szó, mire kiáll magáért, és egyáltalán, megtanulja ünnepelni a bőrszínét nem csak ő, hanem a szülei is. A velük való kapcsolatát kifejezetten szerettem, és a nagymamás részeknél pedig sokszor szökött könny a szemembe, mert annyira fájóan jól bemutatta az író, hogy mennyire nehéz elengedni a nagymamád, aki egész életedben veled volt, és akit annyira szerettél.
Ami a romantikus részt illeti, bár az elején szerelmi háromszögnek indult, de hamar letisztázódott, hogy Quinnek ki felé vannak érzései. Teljesen érthető volt szerintem, hogy miért ezt a srácot választotta, szerettem a párosukat, édesek voltak együtt, ráadásul úgy éreztem, hogy Quinn ettől a kapcsolattól sokkal többé, erősebbé, bátrabbá és jobbá válik. Hát nem ezt várjuk mind a szerelemtől?
Értékelés: 10/10
Ez lett az egyik kedvenc könyvem. Hitelesen mesél az első nagy szerelemről, rasszizmusról, elengedésről, a barátságok fontosságáról és a továbblépésről, miközben a stílusa végig édes és olvasható marad. Szeretem, amikor úgy tud egy író átadni komolyabb témákat, hogy közben nem üli meg a gyomrom a könyv, na ez pont ilyen volt. Ráadásul felejthetetlen élmény volt ennyire kapcsolódni Quinnhez, a problémáihoz és a gondolataihoz.
Hogy tetszik a borító? Szerintem gyönyörű, abszolút illik a regényhez, és tök jók rajta ezek a vibráló színek.
Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szívesen belelátnál egy színes bőrű lány hétköznapjaiba, és érdekel, hogy mi zajlik a lelkében, semmiképp ne hagyd ki. A fiúknak, akiket valaha szerettem és A The Hate U Give rajongóinak is ajánlom.
* Elolvasnád? Szerezd be kedvezménnyel a kiadótól! *
A blogturnéról
#POV könyvek címmel indult el a Kolibri kiadó új sorozata, amiben olyan Young Adult regények érkeznek magyarul, amelyeken keresztül az olvasó jobban megismerheti önmagát és a világ sokszínűségét.
Az első három kötet, a Telihold volt aznap, a K-Pop: Szigorúan bizalmas és a Bocs, hadd bőgjem ki magam már meg is jelent. A Blogturné Klub bloggerek ezekről a regényekről mesélnek most.
Nyereményjáték
A Blogturné Klubnál örülünk a #POV könyveknek, már csak azért is, mert eddig is sok fiataloknak szóló könyvet olvastunk a Libri kiadócsaládnál, amiket nagyon szerettünk. A nyereményjátékunk során ezen korábbi kötetekből találtok idézeteket, a feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott könyv címét.
A szerencsés győztes pedig egy klassz POV könyves csomagot nyer, amiben egy menő vászontáska mellett könyveket is kapni fog.
(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
“Csak úgy mellesleg, nem gondolod, hogy mindenkinek coming-outolnia kéne? Miért a heteró az alapbeállítás?
Egyszer mindenkinek színt kellene vallania egy kínos esemény keretében, akár heteró, akár meleg, akár biszex vagy akármi az illető. Csak mondom.”
További állomások
Telihold volt aznap
09.09. – Könyv és más
09.10. – Kelly & Lupi olvas
09.11. – Könyvvilág
09.13. – Csak olvass
K-Pop: Szigorúan bizalmas
09.15. – Kelly & Lupi olvas
09.17. – Ambivalentína
Bocs, hadd bőgjem ki magam
09.19. – Fanni’s Library
09.21. – Sorok Között
09.23. – Csak olvass!
09.25. – Hagyjatok! Olvasok! blog
09.27. – Könyv és más
09.29. – Könyvvilág
