Nagyon kíváncsi voltam már erre a könyvre, mert – ugyan az eredeti borítójával, – de sokszor felbukkant a falamon a közösségi médiában. Meg kell mondjam, pont annyira tetszett, mint ahogy vártam, mert ez egy nagyon édes és cuki történet, amit egyszerűen jólesik olvasni.

A főszereplő, Eliza minden álma, hogy író lehessen. Az egyik esszéje, amiben arról ír, hogyan jött össze egy fiúval, és aminek valós történeten kellene alapulnia, végül virális lesz, ráadásul a kedvenc újságja és gyakornoki állást kínál neki. Igenám, de Elizának nincs párja. Na ekkor jön a képbe Caz Szung, az osztálytársa, aki amúgy egy feltörekvő színész, és volt egy kis botránya. Megbeszélik, hogy álkapcsolatba kezdenek, igenám, de Eliza érzelmei kezdenek igazivá válni…

A történet leírásból egyértelműen átjön, hogy ez egy álkapcsolatos, romantikus sztori borítékolható lezárással. Ami igazán eladhatóvá tette számomra, az többek között a stílus, Ann Liang nagyon olvasmányosan szövi a sorokat, ráadásul a karakterei is imádnivalóak. A helyszín pedig Peking volt, egy olyan kínai lány szemén át, aki élete nagy részét külföldön töltötte, így Peking még befogadhatóbbá vált a szemén át.

Amit nagyon szerettem még, az Eliza háttere. A lány úgy érzi nincs igazi otthona, mert az anyukája miatt folyton költözik, és emiatt barátokat is nehezen szeret. Tök jól prezentálta az író, hogy ez egy mennyire nehéz élethelyzet, és külön izgalmas volt végigélni, hogy Eliza meg tudja-e őrizni a barátságát az egyetlen megmaradt, távoli barátjával.

Caz Szung egy igazi könyves álompasi. Magabiztos, időnként elképesztően viccesen piperkőc, aki erősnek mutatja magát, de közben folyton egyedül van és baromi magányos, ráadásul kiderül róla, hogy sztárnak lenni sem egyszerű, különösen ha ennyire fiatalon tapasztalod meg az árnyoldalait. Olyan jó volt látni, ahogy ő is elkezdi ledönteni a falait, és meg meri mutatni a saját gyengeségeit Eliza előtt. A legszebb az a jelenet volt, amikor Eliza betegen ápolta a fiút. Na ott olvadtam el igazán.

Értékelés: 10/10

Imádom az álkapcsolatos regényeket, az Ez most az igazi pedig egy igazi gyöngyszeme a zsánernek. A helyszín különlegessége, Caz sztár-státusza és a két főszereplő között tomboló elképesztő kémia igazán szerethetővé tette a könyvet, az író édes írói stílusáról nem is beszélve.

Hogy tetszik a borító? A ritka esetek egyike ez, amikor azt érzem, hogy a magyar borító sokkal cukibb és édesebb, mint az eredeti. Pedig utóbbi is jó, de a magyarnak van egy nagyon édes bája ezzel a pózzal, a színválasztással, a karakterek grafikáival és a kifejezetten erős tipográfiájával. Szerelem, no.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted az álkapcsolatos zsánert, ha szívesen olvasol Ázsiában játszódó történeteket, akkor ez neked való.