Idén érkezik magyarul a Kaptár trilógia utolsó kötete, az Apokalipszis, ráadásul máris folytatódik a Vérből és hamuból sorozat, a második kötet a Hús és tűz királysága címet viseli.
Hoztam is nektek összesen hét kedvcsináló idézetet a két könyvből, hogy megjöjjön a kedvetek az olvasáshoz. Íme!
* Figyelem! Az idézetek akár spoileresek is lehetnek! *
Jaymin Eve & Leia Stone: Apokalipszis (Kaptár trilógia 3.)
#1
„Már évtizedek óta tanulmányozom ezt a vírust, és kezdem látni a mintát. Okos; fejlődik és tanul. Megkeresi a legerősebbeket, és azzal a genetikai mintával akar kapcsolatot kialakítani. Formálja azokat a sejteket. Ebből következik, hogy amikor egy terhes nő vírusos lesz, akkor a vírus azt az életet veszi célba, amit a leginkább tud formálni: vagyis a magzatot.”
#2
„A rendfenntartók holttestei szanaszét hevertek az edzőteremben, ugyanabban az edzőteremben, ahol az életünkért kellett harcolnunk. Vér. Rengeteg vér. És annyi rossz szögben meghajlott test. Nem tudtam odanézni. Eleget láttam.”
#3
„Becca ideges pillantást vetett Samre, aki erre rákacsintott. Oké, várjunk egy pillanatot! A hallgatag csávó KACSINTOTT rá? Soha nem csinált ilyesmit. Egészen eddig a pillanatig azt sem tudtam, hogy tud kacsintani.”
Jennifer L. Armentrout: Hús és tűz királysága
#1
„– Amit aznap éjjel mondtam, az igaz. Nem vagyok méltó rád. Ezt akkor is tudtam. És még mindig tudom. Azonban ez nem szabott gátat a vágyakozásomnak irántad. És nem gátolt meg abban, hogy kiötöljek egy tervet, hogy az enyém legyél, még ha csak addig is, amíg ez véget nem ér. Nem gátolt meg abban, hogy vágyjak arra, amit veled csinálhatok. Kezdve a színleléstől, hogy minden az enyém lehet, Poppy.”
#2
„Ezen is gondolkoztam, amikor kiálltam a Magaslat tetejére, miután felkészültem az elkerülhetetlenre. A jövőmön gondolkoztam. Hogy ki voltam, kivé válok épp, és ki akarok majd lenni. És furcsa, hogy az összes felismerés mintha egyik pillanatról a másikra történt volna, a valóságban azonban sok kicsi, szinte észrevehetetlen pillanatból tevődött össze hetek, hónapok és évek alatt. A lényeg, hogy tudtam, hogy többé nem akarok olyasvalaki lenni, aki rejtőzködik, akár egy fátyol alatt, akár mások vagy saját magam elől.
Ahogy a vacsoránál is mondtam, nem Casteel miatt változtam meg. A folyamat jóval azelőtt elkezdődött, hogy ő az életem részévé vált, de tényleg ő volt a katalizátor.”
#3
„– És az igazat megvallva, fogalmam sincs, hogy te hogy tudod elviselni az érintésemet a hazugságaim után, meg azok után, amit tettem és okoztam. Csak azt tudom, hogy a legelején nem így terveztem ezt az egészet, Poppy. Nem úgy terveztem, hogy vonzódni fogok hozzád. Nem úgy terveztem, hogy vágyni fogok rád. Nem úgy terveztem, hogy mindent kockára teszek azért, hogy megtartsalak. Nem…
Valaki ököllel kezdte verni az ajtót, és olyan hangos volt, hogy majdnem felugrottam.
– Ha kedves az életed – szólalt meg Casteel emelt hangon –, most elmész, és úgy teszel, mintha sosem jártál volna itt.
– Szívesen megtenném. Hidd el! – hangzott fel Emil hangja. – De ez fontos.
– Azt kétlem – motyogta Casteel, és kis híján felnevettem az arcára kiült világfájdalom láttán.
Emil azonban így folytatta:
– Lángol az égbolt.”
#4
„– Tett néhány olyan dolgot, ami egyesek szerint megbocsáthatatlan. Olyan dolgokat, amelyek álmában kísértik az embert, és még ébredés után is rémálmokat okoznak. Lehet, hogy gyűlöli, ha Sötét Szerzetnek nevezik, azonban kiérdemelte ezt a nevet. – Kieran fakó pillantása találkozott az enyémmel, és borzongás futott végig a gerincemen. – Azonban ő az egyetlen az egész királyságban, akitől neked, és csak neked, sosem kell félned.”
