Könyvkritika: Jeanine Frost – Lángok kötelékében (Az éjszaka hercege 3.)

Idén végre folytatódott Az éjszaka hercege sorozat, amit már nagyon vártam, mert egyszerűen imádom Vlad és Leila történetét. Szerencsére a harmadik rész is hozta az előző kötetek színvonalát, és rengeteg olyan mozzanatot adott, amitől kitört belőlem a fanboy.

* Elolvasnád? Szerezd be a kiadótól kedvezménnyel! *

A történet ott veszi a kezdetét, ahol az előző véget ér. Vlad és Leila hajtóvadászatot indít Szilágyi ellen, a gonosz magyar viszont nem könnyű ellenfél, és alaposan próbára teszi a főhőseink erejét, a szerelmét és a kitartását, miközben olyan csapdákat állít, amikbe bárki belerokkanna… Na de nem spoilerezek!

Vlad egy ötszáz éves vámpír, aki régen vajda volt, és az alattvalói ma is hercegként bánnak vele. Úgy imádom a személyiségében azt, hogy ezt nem felejtette el Frost írás közben, és egy csomó olyan jelenetet kaptunk, amiben Vlad hozza a régi típusú fafejű pasit. Na de most már végre elkezdett változni, mintha hatással lenne rá Leila gondolatvilága, és ez nagyon klassz. Pláne az a beszélgetés, hogy Vlad miért csak férfi vámpírokat teremt, ott egyszerűen imádtam a párost. Ahogy pedig Frost mindezt adagolta, hát le a kalappal! Azok a finom kis utalások, a klassz párbeszédek, gyönyörű megoldások születtek.

Apropó, Vlad és Leila párosa. Hát gyerekek, most értünk a csúcsra. Igen, ehhez kellett a pasi gondolatvilágának a változása is, amit ez a rész szépen bemutatott. Olyan jó látni, hogy ennyire szeretik egymást, hogy az érzelmeik mennyire mélyek, és miként alakítják jobbá egymás személyiségét. Ráadásul az, ahogy Vlad egyre inkább kezd egyenlőként bánni Leilával, attól csak még hevesebben dobog az ember szíve.

Ebben a részben már a szereplőkből is egyre többet kaptunk. Például kellett az, hogy jobban megismerjük Szilágyit, és elmélyedjünk a múltban, ami segített, hogy igazán megértsük mi miért is történik. A főgonosz karaktere nagyon erősre sikeredett, és nem egy olyan jelenete volt, ahol borzongtam akár a kegyetlenségén, akár a gonoszságán.

Szerettem ám azt is, ahogy Frost árnyalta Leila családjával való kapcsolatát. Leginkább az apjával kapcsolatban, mert tényleg igazságtalan az, hogy a férfi elhúzódik a lánya elől a vámpírrá válás, és a múlt miatt. Itt is tök jól előjött az, hogy mennyire jól működik együtt Leila és Vlad párosa, ahogy támogatta a férfi Leilát, az olyan édes volt. Ami Gretchent illeti, imádom ezt a csajt, és van egy olyan érzésem, hogy erre hamarosan Samir is ráébred majd.

Az író a világot is egyre jobban tágítja, ami nekem telitalálat, mert nem olvastam még a Cat és Bones sorozatot, szóval nekem minden új. Így a halottidézés, a varázslatok, a New Orleans-i kripta, a vámpírok esküvője, a vámpírrá átalakítás, nálam aztán tényleg minden ütött, és sikerült megállapítanom, hogy ez a világ elképesztő. Ráadásul megint feltűnt Cat és Bones karaktere, akik baromi szimpatikusak, így előbb-utóbb rávetem majd magam a történetükre, mert kíváncsi vagyok a kezdetekre.

Értékelés: 9/10

Nagyon is élveztem a könyv olvasását. Folyamatosan pörgött a cselekmény, egy pillanatra sem ült le a történet, mert mindig történt valami. Volt, hogy a szívem szakadt meg, máskor izgultam, sok helyen elolvadtam a romantikus jelenetektől, máskor pedig borzongtam azon, amit Frost a lapokra álmodott.

Viszont kicsit úgy is érzem magam, hogy a cselekményt akár itt is le lehetett volna zárni, a harmadik rész végén. Nem tudom mit tartogat Frost az utolsó kötetre, remélem nem a rétestésztát akarja-e túlnyújtani, mert annak sosincs jó vége. Mindenesetre tuti ott leszek, hogy elolvassam, annál is inkább, mert baromi izgalmas élethelyzetbe került Leila, és úgy tűnik a párosnak most sem lesz könnyű dolga, hogy kimásszon a kalamajkából.

Hogy tetszik a borító? Alapvetően nem rossz, és tetszik, hogy minden rész más színre koncentrál.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha olvastad a sorozat első két részét, ezt se hagyd ki, mert simán hozza a korábbi kötetek színvonalát.

* Elolvasnád? Szerezd be a kiadótól kedvezménnyel! *