Pár hete mutatkozott be a Netflixen Az utolsó srácok a földön könyvadaptációja. Kíváncsiságból belenéztem és végül odatapasztott a képernyőhöz, nagyon megszerettem ezeket a lökött, imádnivaló kölyköket. Szerencsére megjelent az alapjául szolgáló könyv, és azon is ugyanolyan jól szórakoztam, még úgy is, hogy az adaptáció nagyon könyvhű.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be a kiadótól kedvezményesen a könyvet! *

A történet szerint 42 nappal ezelőtt zombik és szörnyek lepték el a világot. A tizenhárom éves Jack a túlélők egyike, és igazából tök jól elvan a szülők nélküli világban, élvezi, hogy nincs suli és mindenféle kihívásokkal próbálja izgalomban tartani magát. A legfőbb vágya viszont az, hogy megtalálja a legjobb barátját, akivel elveszítették a kapcsolatot plusz megmentse a szerinte az iskolában rekedt June-t, a lányt, akibe régóta szerelmes.

Fontos leszögezni, hogy ezt a könyvet nem szabad komolyan venni. Mert hát, józan ésszel mind tudjuk, hogy egy apokalipszis idején senki se lenne ennyire vidám meg bohókás, mint az itteni szereplők, és hát, emellett is elég sok hihetetlen szitu van. Ha az elején az ember ezt lezongorázza magában és olvasás során elengedi magát, akkor szerintem nagyon jót lehet szórakozni a történeten.

Mert az biztos, hogy Max Brallier humora valami egészen elképesztő. Jack, a főszereplő karakter egy vicces, szerethető, kissé esetlen de amúgy aranyszívű figura, akinek az ember nyilván végig nagyon drukkol és eközben baromi jókat lehet nevetni a gondolatain, a beszólásain. A családi háttere azért szíven ütött, és pont ez a pici komolyság kellett ahhoz, hogy még jobban tudjam élvezni a sztorit.

És hát, mi is lenne a sztori? Az író tényleg a mentőakcióra húzza fel az egészet, mert Jack végül találkozik a legjobb barátjával, Quinttel, és a suli tahójával, Dirkkel, aki régen őt gyepálta, most meg a szörnyeket. És végül együtt indulnak neki, hogy kiszabadítsák June-t. Aztán pedig ott várja őket a suliban a meglepetés 🙂

A mellékszereplőket is megszerettem ám, legjobban az jött be, hogy Dirket mennyire megváltoztatta az apokalipszis, és most már simán barátkozik Jackkel, és meg is látja benne a laza, jófej csávót. June pedig, hát hű! Nagyon örültem, hogy végül ez lett a lány karakteréből, és amikor kiderült, hogy miért van a suliban, az még jobb ötletnek bizonyult. Hogy én mennyire szeretem a jól megrajzolt női karaktereket! 🙂

És oké, az elején tisztáztam, hogy a világgal nem foglalkozom annyira, mert hát, gyerekkönyv, de nem tehetek róla, kíváncsi vagyok, hogymennyi ember él még a városban, vagy mondjuk a földön, honnan jöttek a szörnyek, lehet-e valamit kezdeni a helyzettel. A folytatásokra ezért is vagyok kíváncsi, de ha „csak” annyiban kimerül a következő rész, hogy vicces és szórakoztató lesz, én akkor sem fogok csalódni.

Értékelés: 9/10

Az Utolsó srácok a Földön hozza amit elvártam tőle: nagyon eredeti, szerethető és tök jó humorral operál. Az író ráadásul sodró lendülettel alkotta meg a szöveget, nehéz kiszakadni a történetből.

Hogy tetszik a borító? Nagyon menő és akkor itt meg kell jegyeznem, hogy imádtam Douglas Holgate illusztrációit. Egyszerűek de nagyszerűek lettek, egyszerűen jó rájuk nézni és nagyon feldobják a könyvet.

Kinek ajánlom elolvasásra? Tíz éves kor felett szerintem simán olvasható, de az sem véletlen, hogy a Blogturné Klub felnőtt tagjaiként minket is meghódított ez a könyv. Mert mint mondani szokták, a humor bizony kortalan. (Szokták ezt mondani, ugye? :))

* Kíváncsi lettél? Szerezd be a kiadótól kedvezményesen a könyvet! *