Murail regényt olvasni mindig különleges élmény, ez most sem volt másként. Imádom a különleges atmoszférát, amit az írónő megteremt a könyveiben, miközben fontos témákról mesél közérthetően, szerethetően. A Lélekdoki is pont ezek miatt egy szívszorító, hamisítatlan MAM-regényként maradt meg bennem. Viszont szerencsére ez egy sorozat első kötete, így a karakterek jó ideig velem maradhatnak. (A sorozat-lét ne riasszon el senkit, az első rész lezárt történet)

* Kíváncsi lettél? Szerezd be kedvezményesen a kiadótól! *

A kötet főszereplője maga a lélekdoki, Sauveur, a Franciaországban élő, 190 cm-es fekete bőrű férfi, aki a szigetekről került ide annak idején. Sauveur egyedül neveli a kisfiát, Lazare-t, akire nem jut annyi ideje, mint szeretné. A munkája teljesen leköti a figyelmét, és elég sok páciense van, akiken mindenképpen segíteni akar. Viszont feltűnik valaki, aki rejtélyes üzeneteket hagy Sauveur házánál, és úgy tűnik, veszély fenyegetheti a családot…

Bár akad a könyvben egy minimális krimi-vonal a titokzatos levélhagyó miatt, de ez tényleg csak egy aprócska szelete a könyvnek, ami mondjuk ad egy kis izgalmas, titokzatosságot, és a végén egy olyan lökést a főhősnek, ami aztán a kötet vége felé gyönyörű és érzelmes jelenetekhez vezet, amiket egyszerűen imádtam olvasni. (Bizony, a sztori vége is baromira tökéletes!)

Bevallom, azért kicsit tartottam ettől a pszichodokis vonaltól. Valahogy nem tudtam teljes mértékben elképzelni, hogy mitől lesz majd ez igazán érdekes. Az írónő viszont megtalálta a lehető legjobb módszert: közel hozta hozzám a pácienseket. Mint a kisfiút, aki éjszakánként bepisil, és rá kell jönnie Sauveurnek, hogy miért, hiszen sejtjük az elejétől, komoly probléma van itt. Akad egy kislány, akiről nagyon hamar sejteni lehet, hogy transznemű, és a szülők elég szűklátókörűnek tűnnek. Vagy ott van a szétszakadt család, ahol a válás, és a szülők új kapcsolata megviseli a gyerekeket.

MAM nagyon sok erős témát hozott be a páciensekkel kapcsolatosan, amiket szépen ki is fejt, jók az arányok, és kellően érdekes az összes páciens ahhoz, hogy tényleg érdekelje az embert a sorsuk. Ráadásul Sauveur egy halál laza pasi, baromi jó humorérzékkel, emellett piszkosul intelligens, és tökéletesen használja a mosolyát, az arcát, hogy elérje a kívánt hatást. Mindez együtt számomra végtelenül élvezhetővé tette a pácienses jeleneteket, sőt, Lazare-hoz hasonlóan már vártam, hogy mikor bukkannak fel újra a páciensek, érdekelt, hogy mi lesz velük.

Ha valaki a munkájának él, legyen bármilyen profi pszichológus is, akaratlanul is el tudja hanyagolni a saját gyerekét. Sauveur-nek van egy iszonyú cuki kisfia, aki bizonyos értelemben érettebb is a koránál, de azért látni rajta, hogy megviseli, amiért az apja kevés időt tölt vele. A kisfiúért a szívem szakadt meg, pláne ahogy bejött a képbe a bőrszín kérdés, hiszen Lazare anyukája fehér bőrű volt, így a kisfiú tele van kérdésekkel, gondolatokkal. Nagyon szerettem ám az apa-fiú kapcsolat alakulását, és hozzáteszem, Lazare kábé az egyik legszerethetőbb gyerkőc, akiről valaha olvastam.

Értékelés: 10/10

Ez a MAM regény is klassz volt. Az írónő zseniális témához nyúlt, és olyan érdekes konfliktusokat és karaktereket alkotott meg, amitől a könyv maradandó élménnyé vált a szememben. Sokat mosolyogtam, volt, ahol majdnem eltörött a mécses, és végig azt éreztem, hogy a történet tele van élettel, gondoskodással, szeretetettel. Mit mondhatnék, alig várom a második rész megjelenését.

Hogy tetszik a borító? Ó, hát imádom! Ezek a hörcsögök iszonyú cukik, és a könyvben is szerepük van. Lazare ugyanis kap egy hörcsögöt, és végül ez az egyik pont, ami miatt több időt tölt együtt apa és fia. Ezek a jelenetek pedig legalább annyira cukik, mint a borító.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szeretted MAM eddigi könyveit, akkor ezt se hagyd ki! Ha még nem olvastál az írónőtől, de szereted a szívhez szóló, életszagú történeteket, akkor a Lélekdoki remek választás lesz.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be kedvezményesen a kiadótól! *