Különös érzéseim vannak most. Leginkább azért, mert nem sokkal a Velünk véget ér után olvastam a Confesst. Kicsit úgy érzem magam, mintha egy öt csillagos étteremben ebédeltem volna valami istenit, vacsira meg KFC-ből szereznék be egy B-Smart menüt. Utóbbi is finom, de az ebéd magasra tette a mércét.

* Kíváncsi lettél? Ide kattintva kedvezményesen beszerezheted! *

De hogy eltérjek a hasonlattól és konkrét legyek: nem volt rossz könyv a Confess, szerettem olvasni, tele volt jó ötletekkel, elgondolkodtató jelenetekkel. És azért vitt előre a lendület is, ahogy haladtunk előre, úgy lettem egyre kíváncsibb a történetre. De hiányzott némi plusz, ami kiemelte volna a regényt a többi közül.

A történet hősnője Auburn, egy 21 éves fiatal lány, aki komoly anyagi gondokkal küzd, ügyvédre kell pénzt szereznie. Ekkor találkozik Owennel, egy szexi művésszel, akinek saját galériája van. A férfi felveszi őt dolgozni, és rögtön pattognak a szikrák. De az élet úgy hozza, hogy nem igazán lehetnek együtt. Saccperkábé ennyit lehet elmondani spoilermentesen, de azért bőven meg van kavarva a dolog, az ügyvédre például nem véletlenül gyűjt a hősnő.

A könyv stílusa szokás szerint szerethető, nagyon Hooveres. A főszereplő például imádnivaló, Auburn tényleg egy olyan lány, akinek a sorsáért az ember szívesen szurkol, akit szeretne boldognak látni. Az első oldalak például engem kissé ki is készítettek. A sztori 15 éves korában nyit, amikor meghal élete szerelme, Adam. Annyira szerethetőek és jók voltak együtt, hogy innen aztán nem egyszerű egy másik pasinak esélyt adni.

Minden hibája ellenére szerettem Owent. Szerettem, mert piszkosul magabiztos, imádtam, ahogy a művészetről gondolkodik, és az őszintesége is nagyon vonzó volt. A saját személyes problémái, az apjához fűződő kapcsolata pedig aztán mindent vitt. Ezt a szálat Hoover gyönyörűen kezelte.

No és maga a galéria! A festmények, a vallomások, a kivitelezés, egyszerűen vérprofin lett megmutatva. Olyan szívesen bementem volna én is egy ilyen galériába, szétnézni, netán vallomást leadni. Pont ezért szeretem Hoovert: tele van jó ötletekkel.

A romantikus szálnál tetszett az, hogy bár csak párszor találkozott Auburn és Owen, de valahogy érthető volt, hogy miért is akarják ennyire a másikat. Owennél ugye ott játszik a titokzatos múlt, Auburn esetében pedig annyira alap, hogy akarja ezt a pasit. Nincs olyan pasikedvelő a föld kerekén, aki ne akarná rávetni magát Owenre. A romantikus szál tehát stimmelt, igaz, a kémia kissé döcögött, de alapvetően szerettem, és tudtam nekik drukkolni.

Viszont így is akadt pár dolog, ami miatt kissé csalódtam. Kezdetben itt van Auburn titka. Mert csak a könyv közepén derült ki, hogy miért is gyűjt ügyvédre. Ugyanis van egy gyereke Adamtől, akinek a gyámsági joga Adam anyjához köthető, és ezt akarja megszerezni Auburn. Maga az ötlet jó, de miért kellett titkolni? Kissé úgy érzem, mintha Hoover a könyv kezdetén nem tudta volna milyen titkot akar a lánynak, aztán csakúgy random kitalálta, az előzményt meg nem szőtte hozzá rendesen.

Nem tetszik az sem, hogy a lány titkolja, hogy ő egy édesanya. Hiába 21 éves, nincs ebben semmi szégyellnivaló, ismerkedéskor pedig tényleg nem kéne szerintem elhallgatni a dolgot. Az tetszett, ahogy Owen kezelte, és inkább a szépet látta meg benne, nem pedig a rosszat, de ezzel együtt is, én nagyon sajnáltam, hogy egy ilyen dolgot Hoover a könyv közepéig eltitkolt. Pláne mert utána ez határozta meg a karaktert, minden cselekedetét ez vezérelte.

És ami a múltat illeti: igen, ötletesen lett összekapcsolva a jelennel, voltak jó megoldások, de azért valami mást vártam. Valami jobbat. Kellett az It Ends With Us-nak annyira magasra tennie a mércét!

Értékelés: 7/10

A Confess: Vallomás tele van jó ötletekkel, elgondolkodtató üzenetekkel, és olyan szerethető karakterekkel, akiknek lehetetlen nem drukkolni a sorsáért. Az is pirospont, ahogy a művészet megjelenik a történetben. Viszont akadt pár pont, ami nem tetszett, pár olyan aspektus, amiért nem varázsolt el teljesen a történet.

Hogy tetszik a borító? Álomszép! Annyira örülök, hogy a filmes mellett döntött a kiadó. Szerintem nagyon gyönyörű ez így.

Kinek ajánlom elolvasásra? Hoover rajongóin túl a romantikus – New Adult könyvek híveinek. Különösen akkor, ha csípitek az imádnivaló művészsrácokat.

* Kíváncsi lettél? Ide kattintva kedvezményesen beszerezheted! *