Először is, egy dolgot tisztázzunk: az uborkás borító bár jópofa és egész jól fest, de egy kicsit tévútra visz a regényt illetően. Amikor először megláttam, azt hittem, ez is egy szexkönyv lesz, amiből köszönöm, de nem kérek. A fülszöveg elolvasása után azonban elkezdett érdekelni a könyv. Miután a kezembe vettem hamar egyértelművé vált, ez még véletlenül sem egy szexkönyv, noha fontos szerepet kap benne a szexualitás. Én a Lolitót inkább „fejlődés-regénynek” definiálnám, egy olyan történetnek, amiben nem a tettek kapják a legfőbb szerepet, hanem az, hogy megismerjem a főszereplő gondolatait, és belelássak egy olyan világba, ami már előttem is ismeretlen.
A történet a 15 éves Etgarról szól, akit a szülei hetekre magára hagynak, hogy Oroszországba utazzanak egy esküvőre. Etgar akkor tudja meg, hogy a barátnője, Alice megcsalta őt, hiába voltak annyira szerelmesek egymásba. A fiú a szakítást próbálja feldolgozni, de egyedül van, és szenved, ráadásul a barátait is ellöki magától. Egy pillanat alatt egy felnőtt szex-chaten találja magát, ahol azt hazudja, 26 éves, és elkezd beszélgetni egy negyvenes, milffel, Macyval, aki unatkozó háziasszonyként definiálja magát. Ezek a chatelések egyre erotikusabb vonalat vesznek fel, Etgar pedig maga sem tudja, akarja-e ezt az egészet.
Nem titkolom, engem mindig is érdekeltek az idősebb nő, fiatalabb fiú történetek. El is mondom miért. Ha egy negyvenes férfi elcsábít egy tizenöt éves lányt, azt mondom, húzzon a börtönbe. Ha egy milf teszi ezt egy kamaszsráccal, legszívesebben lepacsiznék a fiúval, „jól tolod, haver!” felkiáltással. No de miért teszek különbséget? Mert tíz évvel ezelőtt még én is kamasz fiú voltam, így pontosan tudom, mi jár a kamaszok eszében. Persze, tuti, hogy a lányok is gondolnak a szexualitásra, de azt hiszem, a fiúk megerősíthetik azt, hogy mi egy kicsit többet, és igazából más formában, mint a lányok. Verdikt engem emiatt is érdekelt annyira a Lolito, mert kíváncsi voltam mit hoznak ki a sztoriból. Kiderül a nőről, hogy ő valami Hella Hell-típusú (Fiatal fiúk dícsérete) pedofil? Vagy csak egy megtévedt háziasszony, aki nem tud parancsolni magának? A kettő közt óriási a különbség, mert Hella Hell egy igazi pedofil volt, aki nem csak lefeküdt a fiúkkal, hanem kiszipolyozta, kihasználta őket és tönkretette az életüket. Van ám különbség a kettő között.
Azonban a legszebb a Lolitóban az volt, hogy más kérdésekre kaptam választ. Azt hittem, a fókusz a fiatal fiú – idősebb nő kapcsolaton lesz, ehelyett teljesen más mederben folyt a történet. Itt tényleg arról volt szó, mit érez egy tizenöt éves srác, ha megbántják, és miket tesz azért, hogy elfeledje a bánatát. A Lolito által ábrázolt tinédzserek nagyon messze álltak attól a szirupos világtól, ami A Szent Johanna gimi kamaszait jellemzi. Etgar drogozott, ivott, a visszaemlékezésekből pedig kiderült, hogy Alice-szal sok mindent kipróbáltak, még az aranyesőt is. No, akkor ezek után egy pillanatig sem szólalt meg bennem az „aggódó felnőtt”, aki ferde szemmel nézné Etgar és a ’40-es milf beszélgetését, sőt, a későbbi próbálkozásokat. Mivel Etgart rohadtul nem kellett félteni, megszólalt a bennem szunnyadó „kamaszfiú”, aki pacsit adott Etgarnak, amiért befűzte a nőt.
Nagyon sokat hozzáadott a regényhez Ben Brooks kora, hiszen a szerző még csak 21 éves, és lefogadom, hogy nem egy személyes tapasztalata helyet kapott az írásban, és pont ettől lett annyira hiteles a szememben a szöveg. Mondanom sem kell, mennyire tetszik a szerző bátorsága, amiért ennyire tabu témákhoz nyúlt, és milyen hitelesen tette azt. Etgar pedig egy igazán sokrétű, többdimenziós karakter volt, aki igazából egy jópofa, laza, kedves srác, akinek vannak hibái, mint ahogy mindannyiunknak. Ettől is vált annyira emberivé nem csak ő, hanem a könyv is. Szerettem ám a többi karaktert is, Aslam például haláli pofa volt, némely beszólásán jót nevettem.
Értékelés: 9/10
Nagyon bejött a könyv, sokkal többet kaptam ettől a történettől, mint amire kezdetben számítottam. Ami pedig a lezárást illeti, így volt tökéletes. Ha valaha lesz folytatása, tuti elolvasom, Ben Brooks nevét pedig feljegyeztem, remélem kiadják még pár könyvét itthon.
Kinek ajánlom? Elsősorban az uraknak. Talán jobban átérezhetik a szituációt, és magukra ismerhetnek Etgar alakjában. Persze a hölgyeknek is bejöhet a könyv, sőt, gyanítom az olvasók között ők lesznek túlsúlyban.
Magyarországon kívül egyelőre nem sok helyen jelent meg a Lolito, de reméljük, hogy ami késik, az nem múlik. Ahogy alább láthatjuk, több helyen is eltértek az eredeti, sárga verziótól, így tett az Agave Kiadó is. Íme, a Lolito borítói más országokban!
//widget.rafflecopter.com/load.js- máj. 13: Könyvszeretet
- máj. 15: Deszy könyvajánlója
- máj. 17: Media-Addict.hu
