Végre, én is sikeresen elolvastam a Vámpírnaplók könyveket, legalábbis az első három részt, a többit egyelőre nem tudtam beszerezni. Tökéletes olvasmány ugyan nem volt, de lekötötte a figyelmem és szórakoztatott, tehát kidobott időnek az elolvasását abszolút nem mondanám. Nagyon sok különbség van a sorozat és a könyvek között, erről a napokban érkezik egy külön post, most itt nem húznám vele az időt. A könyv története amúgy jelentősen eltért attól, amit a sorozatban tapasztaltunk, ez nagyon tetszett. Ami a legjobb különbség az, hogy az itteni Elena sokkal szerethetőbb, mint a sorozatbéli Elena. Azoknak, akik imádják a The CW szériáját minden bizonnyal ezek a könyvek is kedvesek lehetnek majd, az elolvasásukat pedig tényleg ajánlom, már csak abból a szempontból is, hogy érdekes megnézni, elemezni azt, milyen alapanyagból dolgozott Julie Plec és Kevin Williamson, miközben adaptálták a történetet. Spoiler féleségekkel folytatom.

Könyveként mindössze kétszáz oldalas a kiadvány, ergó elég rövid, de ezzel nincs is különösebben baj, mert éppen emiatt zajlik a cselekmény, nincsenek benne üresjáratok, pont ezt szeretem a rövidebb kiadásokban. Itt nem volt felesleges oldal. Kicsit furcsa volt még az a tudat is, hogy 1991-ben járnak a szereplőink, az olyan ma már alapvető kommunikációs eszközök, mint a mobiltelefonok vagy a számítógép hiánya néhol kicsit feltűnt, de amúgy ezt eltekintve nem volt felfedezhető a húsz éves távlat.

A történet amúgy arról szól, hogy Elena éli nyugodt kis életét egy kisváros gimijének a kvázi királynőjeként, megérkezik Stefan, belezúg, majd jön Damon, akit utál és fél tőle. Később balhék történnek a városban, a vámpírokat meg kell állítani, és Elena szép lassan itt is el kezd őrlődni a két fiú között. A legjobb azonban a harmadik rész volt, ahol Elena már vámpírként flangál. Örülök, hogy nem halasztgatták addig a dolgot, mint a sorozat esetében, ez jót tett a könyvnek. Érdekes volt a lezárás is, ahogy megjött Katherine, mint egy ördögi főgonosz. Az elején azt írtam, hogy az itteni Elena sokkal szerethetőbb, és tényleg így van. Míg a sorozatban Elena élete miatt halt már meg több tucat ember és vámpír, addig itt Elena önmagát áldozza fel azért, hogy megmentse mások életét. Emiatt a momentum miatt tetszett annyira a könyv, és tökéletes is, mint vég. Adott egy hősnő, aki eposzi halált hal azért, hogy megmentse egy egész város életét. Hát nem zseniális?

Értékelés: 7/10
A kiszámíthatóság miatt volt azért némi problémám, plusz bár én egymás után olvastam el a köteteket, de néhol elég lassúnak véltem a tempót, legalábbis, ha külön-külön olvastam volna őket, pár hét eltéréssel, akkor abszolút lassú lehet. Ettől eltekintve, ahogy feljebb is írtam ez egy kitűnő, szerethető olvasmány, ami szerintem sokatok tetszését elnyerheti majd, méghozzá teljesen jogosan. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a sorozatot, és azoknak is, akik nem, mert így legalább kaphatnak egy olyan szerelmi háromszöget, ami pont hatszáz oldalig érdekes, és nem elhúzva legalább négy évadra.