Jessica Sorensen egy nagyon tehetséges író, azt hiszem, ehhez kétség sem fér. Nagyon jó alaptörténeteket talál ki, erős karaktereket épít fel, és olyan sodró lendülettel ír, hogy nehéz letenni a könyveit. Tudom, néha tényleg van egy olyan érzése az embernek, hogy a szereplőkkel annyi rossz történik, ami a világon nincs, de nekem még ezzel sincs bajom. Az én gondom sajnos máshol gyökerezik.

* Kíváncsi lettél a könyvre? Szerezd be kedvezményesen a kiadótól! *

Egyszerűen úgy érzem, hogy az írónő történetei sokkal jobbak lennének, ha nem akarná olyan sokáig elhúzni őket. Mert önmagában a Violet, Luke és a sors egy nagyon jól megírt regény, amiben tényleg minden megvan, amire az ember vágyhat. Sőt, ha az utolsó oldalakat nem olvassuk el, akár stand alone kötetként is megállhatja a helyét. Ez viszont egy első rész, és még három hátra van. Nem tudom, hogy azokba mit akarhat beletenni az írónő, és azt sem, hogy el akarom-e olvasni a további köteteket, mert ez nekem így teljes élmény volt, hiszen függővég ide vagy oda, a Violet, Luke és a sors önmagában jó volt.

A Callie & Kayden már megismerhettük Luke-ot, aki Kayden legjobb barátja, és Callie-t, akinek a szobatársa Violet. Utóbbiról azt hihettük, egy szemétláda, de naná, hogy nem erről van szó. Violet karaktere felépítésében zseniális. A lány szeme láttára ölték meg a szüleit gyerekkorában, ez megnyomorította őt lelkileg, az állami gondozott lét pedig kiszívta belőle a boldogságot. Most túlélő üzemmódban próbálja átvészelni az egyetemet, kezdeni valamit az életével, de drogdílerként kell dolgoznia.

Luke élete is gáz, ezt korábban is tudtuk, hiszen a nővére öngyilkos lett, mert megerőszakolta ugyanaz a srác, aki anno Callie-t. Luke életében viszont sok más rossz dolog is történt, a srác emiatt zárkózott, nehezen barátkozik, és a lányokban is csak az élvezetet keresi, esélyt sem ad arra senkinek, hogy valami több kialakulhasson.

Naná, hogy Violet és Luke találkozása elindít kettejükben egy folyamatot, amit az írónő nagyon szépen végigvisz a történetben. Mert mindkettejük élete tragikus volt, most, fiatal felnőttként próbálják feldolgozni a sebeiket, amiket eddig elrejtettek a világ elől. Szeretem azokat a történeteket, ahol két összetört lelkű fiatal egymásból erőt merítve lép túl önmagán. Itt remek karakterfejlődést mutattak be a karakterek, öröm volt látni az egészet.

A romantikus részek sem voltak rosszak, bár itt nem éreztem akkora kémiát, mint Callie és Kayden esetében. Ennek dacára nagyon szerettem a közös jeleneteiket, a kis harcaikat, ahogy a makaccságuk egymásnak feszült. A jelenet például, amikor Violet sérült lábban akart előadásra menni, és Luke segített neki, na az mindent vitt. És szerencsére sok ilyen feelgood, elgondolkodtató jelenettel volt tele a könyv.

Persze azért érzelmileg megviselő volt a történet. Egyrészt kaptunk a múltból pillanatképeket, pár történést elmesélve, és hát azoknál összeszorult a torkom, mert borzasztó volt látni, hogy min is ment át ez a két fiatal, és máris megértettem, hogy miért is ennyire nehéz nekik. És persze a jelenben is akadt nem egy nehéz pillanat, de utóbbiakat jól hangsúlyozták a vidámabb, szerethetőbb részekkel.

Amit még külön szerettem, hogy Seth és Grayson mennyire kiemelt szerepet kapott. Jó volt újra látni a srácokat, megismerni Seth egy kissé vadabb oldalát is, ami bár néhol gonosznak tűnt, igazából a barátságból, szeretetből fakadt. (Bár néhány beszólása Violetre azért fájt). Calliék is feltűntek ám, jó volt látni a boldogságukat.

Értékelés: 8/10

A Violet, Luke és a sors egy komoly, szívet facsaró történet két fiatalról, akikkel nem volt kegyes az élet, ám amikor megismerkednek, és lassan egymásba szeretnek, elkezdenek rálépni a továbblépés útjára. Jó volt olvasni, sok mindent szerettem benne, de a kémiát nem éreztem mindig bizsergetőnek, és bár tetszett a függővég a könyv végén, jobban örültem volna, ha a középére kerül, és stand alone-ként megáll önmagában a történet.

Hogy tetszik a borító? Ennek a könyvnek is én terveztem a borítóját, így naná, hogy szeretem. A cím amúgy azért rózsaszín, mert olyan színű a lány körömlakkja is 🙂

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szeretitek a keményebb témákat boncolgató New Adult könyveket, és Jessica Sorensen stílusát is csípitek, akkor ez lehet az új kedvencetek.