Sorok Között Könyves Blog Body Wrapper

Könyvkritika: Krystal Sutherland – A szerelem kémiája

Nektek is feltűnt, hogy mennyire ritka a fiú nézőpontos YA regény? Na ez a regény most olyan, és én már csak ezért is imádtam, mert Henry narrálása adott egy különleges hangulatot a történetnek, ami meglehetősen különleges élményt nyújtott.

A fő téma az első szerelem volt, amit Henry még sosem élt át. A srác inkább csak a barátaival lóg, az iskolai újságban dolgozik, és azon dolgozik, hogy jó jövője legyen. Ekkor érkezik meg a suliba Grace Town, aki egy igazi rejtély. Fiú ruhákat hord és bottal jár, mogorva, mégis eszes. Amikor ők ketten lesznek a suli újság szerkesztői, egyre több időt töltenek együtt, Henry pedig szerelmes lesz, noha előre érzi, hogy meg fogja még ezt bánni.

Sutherland nem árul zsákbamacskát. Már az elején nagyon sejteti, hogy ez a párkapcsolat nem biztos, hogy happy enddel zárul. Grace ugyanis nagyon mély lelki sebeket hordoz magában. Nem véletlenül váltott sulit, és az a csinos pompomlány, akit Henry lát Grace facebook oldalán, már egyáltalán nem létezik.

Amit nagyon szerettem ebben a könyvben az, hogy megmutatja milyen tud lenni egy rossz párkapcsolat, amiben mindkét fél érzi, hogy ez gáz, de együtt maradnak, mert szerelmesek a szerelembe, és szükségük van valakire. Nekem legalábbis ez volt a konklúzióm a kötetet illetően, de nyilván minden olvasó mást szűr majd le belőle. Az viszont egyértelműen átjött, hogy ez egy toxikus kapcsolat, amiben leginkább Henry a szenvedő fél.

Most kissé borultak a szerepek is. Henry volt a jó tanuló, a fiú, akit mindenki kedvel, mert kedves, humoros, nem balhézik és mindenkihez van egy kedves szava. Míg Grace az, aki titkokat rejteget, akinek sebzett a lelke, aki odaszól, és aki mellett nem egyszerű a létezés. Mégse bírtam nem kedvelni őt, bármit is tett. Egyrészt miután kiderült Grace titka, megértettem, hogy miért is érzi ezt a mélységes fájdalmat, és mennyire nehéz neki. Ez a tetteit nem semlegesítette, de átjött a lényeg, hogy ebben az élethelyzetben Grace egyszerűen nem tud másként viselkedni.

Azért tegyük hozzá, hogy Sutherland tök jól megoldotta azt, hogy ne Grace legyen a főgonosz. Ugyanis Henry is bőven érzékeli a jeleket Grace-től, a legjobb példa az, hogy amikor a lány leissza magát, hirtelen olyan személyisége lesz, ami tetszik a fiúnak. És ezt Henry is realizálja, nem hülye, látja, mégse tesz ellene semmit. Szóval ez egy olyan kapcsolat, aminek nem igazán lehet drukkolni, hogy sokáig tartson, és ilyenről ritkán olvas az ember.

Sőt, igazából a regényből az az üzenet jön le, hogy a szerelem szívás. Több párkapcsolatot is bemutat, mint a szülőkét, a leszbikus legjobb barátét, vagy éppen a Muzét, a srácét, aki szó saccperkábé zaklatja a volt barátnőjét, hogy menjen vissza hozzá. Kicsit azért ez furcsa volt, mintha Sutherland nagyon nem hinne a szerelemben.

Szóval, kijelenthetjük, hogy ez nem egy romantikus könyv. A szereplőit viszont nagyon jól bemutatta. A kedvencem Sadie volt, Henry nővére, aki iskolai bajkeverőből lett édesanya, de a személyisége szerencsére maradt az, ami volt. Imádtam még Lolát is, de Muzon is jókat tudtam nevetni. És igen, ebben a kötetben akadt egy csomó poénos helyzet annak dacára is, hogy komoly témákat pedzeget.

A legfontosabb a történetben mégis Henry személyiségfejlődése volt, afféle coming of age kötet, ami megmutatja hogyan válik felnőtté egy fiatal srác, miként vészeli át az első szerelem nehézségeit. Grace oldalán pedig a gyászfeldolgozást élhettük át nagyon érzékletesen és jól bemutatva. És igazából már csak ezekért is megérte elolvasni a könyvet.

Értékelés: 9/10

A szerelem kémiája egy különleges regény. Nem csak a fiú nézőpont miatt, hanem azért is, mert megmutatja, hogy milyen fájó tud lenni az első szerelem, avagy milyen egy rossz párkapcsolat. Szerettem, ahogy erről mesél az író, és olyan különleges atmoszférát teremtett, és a szereplői lelkét is olyan jól prezentálta, hogy a történet sokáig velem maradt. A filmet még nem láttam, de már fenem rá a fogam.

Hogy tetszik a borító? Az eredeti gyönyörű, és egy fontos jelenetre hívják fel a figyelmet a halak. Imádom. Nekem a filmes borítóva van meg a könyv, az most nem tetszik annyira, kicsit snassznak érződik, de hát, a filmhez kiadott poszter is ugyanez, szóval ez nem a kiadó sara.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha egy különleges könyvet keresel ami más, mint a többi, és amit nem leng be egy romantikus aura, egyértelműen ez a könyv kell neked.