A múlt héten olvastam Tahereh Mafitól a Ne érints! című regényt, amibe teljesen beleszerettem. Értékelést már írtam, azt ide kattintva olvashatjátok el. Alább pedig kikerestem a 10 klassz idézetet a könyvből, hátha a ti kedvetek is megjön 🙂

#1

„– Én legalább őszinte vagyok – teszi hozzá.
– Az előbb mondta, hogy hazudik.
Összevonja a szemöldökét.
– Én legalább őszintén megmondom, hogy hazudok.”

#2

„Könyvek lapjai között töltöttem az életemet. Emberi kapcsolatok hiányában papírszereplőkkel létesítettem kapcsolatot. A leírt történetek által éltem meg szerelmeket és veszteségeket, képzettársításokban tapasztaltam meg a kamaszkort. Világom világok hálójával átszőtt háló; láb a lábhoz, csont az ínhoz, gondolatok és képek együvé szövődnek . Betűkből vagyok, mondatokból kreált karakter, kitalált történetek alakította képzelettöredék.”

#3

„– Menjen a pokolba!
Az álla megfeszül, az ajtóhoz sétál.
– Azon vagyok.”

#4

„– Jut eszembe, tizenkilenc vagyok.
– Tessék?
– Tizenkilenc éves vagyok – világosít fel. – Tudom, hogy a koromhoz képest lenyűgöző példány.”

#5

„– És te hány éves vagy?
– Jövőre leszek tizenegy.
Vigyorgok.
– Szóval tízéves vagy.
A karját keresztbe fonja, elkomorul.
– Két év múlva tizenkettő leszek.
Azt hiszem, máris nagyon szeretem ezt a kölyköt.”

#6

„Mindig csodáltam az esőcseppeket.
Csodálom, hogy mindig lefelé esnek, megbotlanak saját lábukban, elfelejtenek ejtőernyőt venni, és csak úgy leugranak az égből a bizonytalan cél felé.”

#7

„Lehámozza magáról az inget, és nekem fogalmam sincs, hova nézzek.
(…)
– Nem kell másfele nézned – mondja.”

#8

„Kifogytam a szavakból. A zsebem tele van betűkkel, amiket nem tudok összerakni, és olyan kétségbeesetten akarok mondani valamit, hogy inkább semmit sem mondok.”

#9

„Még mindig olyan szokatlanul kék a szeme, amilyet még sosem láttam. Sötét, mély és szemvedélybe merülő. Rejtély volt számomra, milyen lehet a világot ilyen szép lencsén át nézni. Azon gondolkodtam, vajon az eltérő szemszín azt jelenti -e, húgy az emberek másként látják a világot. És hogy fordítva is működik-e a dolog: a világ is másként látja-e az embert.”

#10

„– Ne küzdj az ellen, amire születtél – mondja, és megragadja a vállamat. – Ne hagyd többé, hogy mások mondják meg neked, mi a jó és mi a rossz. Követeld, amit akarsz! Visszavonulsz, amikor hódíthatnál. Sokkal nagyobb erőd van, mint amit sejtesz magadról, és őszintén – a fejét ingatja – elvagyok ragadtatva tőled.”