Home Könyvek listák Toplista – 2017-es kedvenc könyveim: 1-5.

Toplista – 2017-es kedvenc könyveim: 1-5.

És eljutottunk ide is! Íme, az abszolút kedvenc könyveim a 2017-es olvasásaimból. (De durva belegondolni, hogy ezek már a tavalyi kedvencek)

Leszögezem, hogy a top5 összeállítása volt a legnehezebb, de a végeredménnyel teljesen elégedett vagyok. Az itt szereplő könyveket bátran ajánlom bárkinek elolvasásra, mert úgy érzem, hogy szuper új kedvencre lelhet.

No de nem szaporítom tovább a szót, íme, a tavalyi top5 olvasmányom!

#5 – Matthew Quick: Boy 21

A Bocsáss meg, Leonard Peacock és a Napos oldal is nagy kedvenc volt az írótól, de a spotos tematika miatt kicsit félelemmel kezdtem bele a Boy 21-be. Nos, szerencsére nagyon pozitívan csalódtam.

A könyv gyönyörűen üzeneteket hordozott magában, szerettem azt, ahogy a főhősnek rá kell jönnie, hogy az álom, amiért harcol, talán nem viszi őt előre, a romantikus kapcsolat ábrázolása is nagyon egyedire sikeredett. Felejthetetlen élmény volt.

#4 – Jennifer L. Armentrout: White Hot Kiss – Perzselő csók

Most komolyan, egy vízköpő a főszereplő? Így kezdtem neki a könyvnek, és azt hittem, hogy a negyedénél abbahagyom majd. Aha, meg ahogy azt Móricka elképzeli…

Armentrout újfent bizonyította, hogy mennyire zseniális világot, imádnivaló hősnőt, és tüzes, isteni pasikat tud teremteni a semmiből. A könyv izgalmas volt és magával ragadó, ráadásul az írónő belepakolt jó pár olyan fordulatot, amitől csak az államat keresgéltem a földön. Hiába volt 500 oldalas, egyetlen lapját sem éreztem feleslegesnek, és alig várom a folytatását.

#3 – Erin Watt: Papír hercegnő

Én halál komolyan azt hittem, hogy ebben igazi hercegek lesznek, kastéllyel meg királysággal. De tudjátok mit? Semmi szükség nem volt itt a kék vérre, Ella és a Royal fiúk pedig nem tettek tönkre, “csak” meghódítottak.

És hogy miért is szerettem bele annyira a sorozatba? A fene tudja, de tényleg. A sztori izgalmas volt, a stílus magával ragadó, a szereplők szerethetőek, de valahol mélyen végig tudtam, hogy ez “csak” egy telenovella, ami nem képvisel különösebb irodalmi értékeket. Csakhogy mindez nem érdekelt, mert iszonyú jól szórakoztam olvasás közben, faltam a sorokat, és imádtam minden egyes pillanatát. Szóval, teljesen megérdemli a bronzérmet, bármennyire is guilty pleasure kötet.

#2 – Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Kábé 14 évesen már olvastam a könyvet, ez volt életem első disztópiája, a könyv, ami miatt beleszerettem a műfajba. Most, 29 évesen is teljesen magával ragadott a könyv, imádtam minden sorát, miközben ugyanúgy elborzasztott, mint annak idején. De ez a jó fajta borzongás volt.

És tudjátok, hogy mi a legdurvább? Hogy ma, napjainkban ugyanúgy aktuális ez a könyv, mint 1985-ben, amikor megírta az írónő. Őszintén bízom benne, hogy amikor 15 év múlva harmadjára is elolvasom, jobb lesz majd a nők helyzete a világunkban. Addig is, ez a fontos és imádnivaló könyv legyen ott a ti polcotokon is. Mert ezt olvasni kell!

#1 – Angie Thomas: The Hate U Give – A gyűlölet, amit adtál

Amint befejeztem ennek a tökéletes könyvnek az olvasását pontosan tudtam, hogy ennél már nem fogok jobbat olvasni idén. Jöhet bármi, a The Hate U Give felülmúlhatatlan.

Három hete Deszyvel Szegedre utaztunk munkaügyben, és a vonaton két és fél órán át beszélgettünk. Szóba került ez a könyv is, picit vitáztunk róla élőben is, ami nekem sokat segített, hogy jobban átlássam a történetét.

A The Hate U Give nem (csak) azért olyan imádnivaló, mert fontos témákat taglal. Igen, az alap felvetés zseniális (egy fehér rendőr lelő egy fekete fegyvertelen fiút, és a fekete lánynak, aki ezt végignézi megváltozik az élete). De nem (csak) emiatt tökéletes a könyv.

A szememben az apróságok tették igazán tökéletessé a könyvet. Az, ahogyan a rasszizmusról beszél, ami az iskolában is ott van a legjobb barátnők között, vagy gondoljunk akár Starr apjának a rasszizmusára, akinek az a fő baja a lánya pasijával, hogy fehér. De mondhatnám a humort, a gyász feldolgozását, a továbblépés nehézségét, vagy az olyan sikersztorikat, amik megmutatják, ki lehet lépni a gettóból, a bandából, és rendes családapává válni.

Ez a könyv számomra sokkal többről szól, mint az, hogy a rendőr megölt egy ártatlan fiút. Ez a könyv jól bemutatja a velünk élő rasszizmust, és mivel érintett vagyok, hiszen romaként ebből nekem is kijut, kifejezeten imádtam erről olvasni. És ez a regény hiteles volt, őszinte, izgalmas, és rettentően egyedi.

Persze, megértem Deszy véleményét is, szerinte fel van fújva a dolog, és éppen ezért nagy eséllyel ez a könyv nem lesz mindenkinek a kedvence. De az én szívemet akkor is a The Hate U Give rabolta el leginkább a 2017-es esztendőben.