Ez volt az első év, amikor elejétől a végéig könyves blogom volt. Menő évnek éreztem, no. Teljesen más ezt az oldalt csinálni, mint a Media Addictot, de iszonyúan tetszik, és igyekszem beleadni anyait-apait.

Összegezve azt mondhatnám, hogy a 2017-es év remek volt. Egyrészt nagy megtiszteltetés az, hogy ennyien szeretitek a blogot, és ilyen sok látogatót fogadhatok naponta. Másfelől, tavaly megjelent a Mikrofonpróba című regényem, plusz az Érints meg! antológiában egy novellám, így szakmai téren is erős évet zárhattam. Ezek azért nagyon feldobták a kedvemet, köszönöm mindenkinek, hogy együtt élhettük át.

Azért ennyivel nem zavarom le a dolgot, következzék egy kicsit részletesebb elemzés a 2017-es évről. És nem csak azért, mert olyan jó ezeket utólag újra elolvasni 🙂

Olvasási & blogos statisztikám

Először is: köszönet a moly.hu-nak a közreműködésért. De tényleg, ha nem vezetném a molyon az olvasásaim, akkor ilyen kis listát se tudnék összeállítani 🙂

Először is: ezen a héten lefutott a toplistám, amiben a top25 kedvenc könyvemet szedtem össze. Ezt most linkelem nektek, itt az abszolút favoritikat megtaláljátok rangsorolva: Top 21-25. | Top 16-20. | Top 11-15. | Top 6-10. | Top 1-5. És akkor íme, a többi érdekesség:

– 2017-ben 104 könyvet olvastam, ami 32.110 oldalt tett ki. Ez 308 oldal/könyv. Hát igen, az Árnyvadász Akadémia novellák miatt nőtt az olvasás szám, de csökkent az oldalszám 2016-hoz képest. Akkor 103 könyv – 35.604 oldal – 345 oldal/könyvre jött ki a végeredmény.

– A leghosszabb könyvem: Cassandra Clare – Éjfél kisasszony – 688 oldal

– A legrövidebb könyvem: Cassandra Clare – A Whitechapel réme – 70 oldal

– A legtöbb könyvet, szám szerint 60 db-ot Könyvmolyképző Kiadótól olvastam. (Az elolvasott könyveim ötvenhét százaléka)

– Tavaly nagyon kevés LMBT könyvet olvastam. 1 kisregényt, a Red-et (Piroska és a farkas meleg átirat), egy regényt, ami sajnos nem lett kedvenc (Stockholm szindróma), egy riportkönyvet (Férfiműszak) és ott a Napsötét, ahol elvileg nemtelenek a szereplők, de én pasinak láttam őket.

– 17 olyan könyvet olvastam tavaly, amit magyar író írt. Tavaly ez a szám 16 volt, így fejlődőképesnek titulálom magam 🙂

– Összesen 975 cikket/kritikát írtam az oldalra 2017-ben. Azért ez félelmetes szám, napi 2.5 bejegyzést takar.

– A legtöbb posztot májusban írtam, 104-et. A legkevesebbet decemberben, 53-at. Hát igen, ünnepek, és előtte a zúzós hajtás a munkahelyemen, nem volt egyszerű.

Elemző – Sikerült-e a tavalyi terveket megvalósítani?

Mint minden évben, így tavaly is felállítottam magamnak vágyálmokat, terveket, és most ellenőrizhetem, hogy sikerrel jártam-e. Nos, volt, ahol igen.

– Instagram: profilfejlesztés volt a cél. 365 posztot szerettem volna 2017-re, 285 jött össze, szóval ez majdnem siker. Ami viszont megmásíthatatlanul az: szerettem volna, ha összejön az 1 ezer kedvelő. Nos, az megvan! (Köszönet érte)

– Facebook: 5 ezer kedvelőről ábrándoztam, ebben a pillanatban 5.110-en vagyunk. Köszönöm!

– Várólistacsökkentés: bármennyire is akartam, sajnos nem jött össze. Pedig jó kis könyveket válogattam össze. Viszont a fő listámról elolvastam három könyvet (Cinder & Ella, Az ég a földig ér, Dorothynak meg kell halnia), így azért száz százalékos kudarcként nem élem meg a dolgot.

– Szépirodalom: teljes kudarc, nem jött össze sehogy.

– Magyar szerzők könyvei: célkitűzés volt, hogy több hazait olvassak 2017-ben, mint 2016-ban. Nos, összejött, kereken 1 db könyvvel lett több. A kicsit is becsüljük meg, oké? 🙂

Blogos & Olvasási tervek a 2018-as évre

Természetesen idén is kell pár terv, mert szerintem az embert hajtja előre az, ha van egy olyan cél, amiért küzdhet. Nálam ez általában működik, meg amúgy is, kellenek a tervek, szóval, összeállítottam most is.

– Facebook: bár nagyon menő az 5 ezer kedvelő, de van még hová fejlődni. Ha 7.500-an leszünk jövő ilyenkor, akkor hihetetlenül fogok örülni.

– Instagram: továbbra is imádok Instázni, így a vállalásom egyszerű. Legyen meg a 365 feltöltött kép 2018-ban, és a mostani 1.010 követőről jussunk el 1.500-ig. Legalábbis, annyira menő lenne.

– Olvassunk: legyen meg a 100 könyv idén is. Mert az olyan szép, kerek szám. És az is beleszámít, ha elolvasom a 10 Bane krónikákat, amik összesen tesznek ki kb. 600 oldalt. (Látjátok, legalább kicsit könnyítem a saját dolgom :))

– Angolul olvasás: az utóbbi években ez elmaradt, így most kitűzöm magam elé célként, hogy 2018-ban legalább 3 könyvet el kell, hogy olvassak angolul. És lehet kisregény is. Csak csináljam, mert javul tőle az angolom, ami meg sosem árt.

– LMBT könyvek: tudom, nincs belőlük olyan sok, de azért remélem, hogy 2018-ban meglehet a 10 elolvasott LMBT könyvem. (És abban bízom a legjobban, hogy érkezni fognak magyarul a jó kis LMBT regények. Mert külföldön van belőlük bőven).

– Magyar könyvek: igen, ez a szokásos. Egyszerűen olvasni kell hazait is, mert szeretem a magyar helyszíneken játszódó sztorikat, a magyar írók látásmódját. Így a célkitűzésem a következő! 2018-ban legyen 20 elolvasott könyvem magyar szerzőtől. Idén 17 volt, szóval, az a plusz 3 csak összehozható!

Epilógus

Itt az idő zárni a sorokat. Mindent összesítve úgy hiszem, elégedett lehetek. Továbbra is a kezdeti lelkesedés hajt előre, a blogot nagyon szeretem, tök jó nektek cikkeket és kritikákat írni. (Meg persze regényt is :)).

A tavalyi célkitűzések teljesítésével so-so elégedett vagyok, de azért remélem, hogy jövő ilyenkor az idei céloknál már száz százalékig vigyorogva bólogathatok.

A 2018-as évtől pedig mit remélek? Egy szót: változást. Minden téren. Csak a blog, az írás és a munka maradjon állandó. Úgyhogy, ezért is fogok gürizni idén.