Az már most nyilvánvaló, hogy a tavasz legfontosabb sorozata a 13 okom volt mellett a The Handmaid’s Tale, ami Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regénye alapján készült. És mindkettő megtekintését csak ajánlani tudom.
A történet egy nagyon sötét jövőt mutat be nekünk: a vegyi anyagok miatt a nők többsége már nem képes a szülésre, a kisbabák többsége pedig eleve halva születik. A világ haldoklik. Egy terrorszervezet éppen ezért felrobbantja a kongresszust, eltörli Amerikát, létrehozza Gileádot, elveszi a nők jogait, és mindent teljesen átrendez.
Azon nőket, akik képesek szülni kinevezik szolgálólányoknak, őket gazdag családokhoz küldik, ahol a családfő havonta egyszer a biblia felolvasása után megerőszakolja, miközben a feleség fogja a lány kezét. Hősnőnk, Offred – azaz June – is ilyen szolgálólány, akitől a saját gyerekét is elszakították. June pedig gyűlöli a helyzetét, próbál kitörni, de totális a diktatúra. Egy olyan világban vagyunk, ahol levágják a nők kezét, ha olvasni mernek… A szolgálólányoknak pedig még a nevüket is elveszik. Itt mindent a Biblia irányít.
A sorozat eddig viszonylag hűen követte a könyvet, kisebb-nagyobb változtatások voltak csupán, a legújabb, hatodik részben viszont igazi bombát robbantottak, amiről egyszerűen beszélni kell. Innen már spoileres leszek!
A könyv egyértelműen utalt arra, hogy csak Amerikában ilyen rossz, a regény Offredjének is a legfőbb célja, hogy Kanadába meneküljön és biztonságra leljen. A mostani részben viszont érkezett egy követség Mexikóból, hogy üzleti tárgyalásokat kössenek, különben összeomlana Gileád gazdasága. Miközben Gileádban minden nőt elnyomnak, a küldöttség vezetője egy nő volt, akit különösen érdekelt a szolgálólányok helyzete.
Meg kell mondjam, engem végig megvezettek a részben. Azt hittem, hogy a mexikői nő azért van ott, mert segíteni akar, és végtelenül undorítónak tartja a helyzetet. De kiderült, hogy eleve azért mentek, mert nyélbe akarták ütni a modernkori rabszolgaságot: szolgálólányokat jöttek venni. Hiszen Mexikó egyik legnagyobb városában hat éve nem született kisbaba. A kihalástól rettegnek, eközben Gileádban potyognak a bébik. Amikor pedig minderre rájött Offred, az zseniális volt. Elizabeth Moss eddig is bizonyította már, hogy zseniális színésznő, de ebben a sorozatban egyszerűen brilliánsan alakít.
Ez a rész egyértelműen bizonyította, hogy a hülyeség mennyire terjed, hogy Gileád Bibliára épülő, totál undorító társadalma előbb-utóbb az egész világot bekebelezi majd, hiszen ott “bevált” a rendszer. A nőket szolgasorba taszítva tényleg jönnek a babák, a jövő megmenekülhet, az meg már egy másik kérdés, hogy érdemes-e úgy élni a jelent és megteremteni a jövőt, ha nem csak a nőknek rettenetes így élni, hanem bizony a férfiaknak is. Arról nem is beszélve mennyire gusztustalanul bánnak a nőkkel.
A másik sarkalatos pont amit szerettem a részben, az June főnökének a feleségének a története volt. Az, hogy Serena Joy volt kábé a merényletek kitalálója, egy vad lázadó, éles eszű asszony, akit ugyanúgy szolgasorba taszítottak, mert nő, és a férje érdeklődése is megcsappant irányában, miután már “csak” háztartásbeli lett belőle. Érdekes volt a párhuzam Serena Joy és a mexikói asszony között: mindketten bármit feladnak, bármilyen határt átlépnek, csakhogy anyák lehessenek. Bármi áron.
Maga a sorozat pedig részről-részre egyre jobb, én pedig időnként elborzadva, máskor élvezve nézem a részeket. Mert amit látok, az borzasztó, és iszonyatosan sajnálom a nőket, másrészt brutálisan izgalmas a sztori. Érdemes belenézni!
* Olvasd el a könyvet is, imádni fogod! Szerezd be itt! *
