Egy újabb trilógiától búcsúztam pár nappal ezelőtt. Az Akkordél akadémia sorozat nagy szerelem volt nálam. Az első rész meglepett, a másodikba beleszerettem, a harmadik kicsit felemásra sikeredett, de egy biztos. Porka és a barátai nagyon sokszor megnevetettek, a trilógia lezárása pedig tökéletes lett. Ó, még annál is több!

Az utolsó részben a Lionhalmi robbantás után vagyunk, Porka pedig elkezdi a harmadik évét az Akadémián. Továbbra sem lehet együtt Eli-jal az átok miatt, és Akarat őrök járkálnak körülötte, hogy ne tudjon sokat smárolni a sráccal. Eközben az anyját letartóztatják, mert ő az első számú gyanusított, ugyanis Titust megölték a mágikus börtönben. Az Álom csapat nyomozásba kezd, és eközben egyre több jel utal arra, hogy egy fanatikus követő Velő kiszabadításán ügyködik.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be -16% kedvezménnyel! *

A könyv egyértelműen két részre bontható. Az első fele a felvezetés volt, a nyomozás apró részleteit foglalta magában, megmutatta, milyen nehéz Porka és Eli helyzete az álom miatt. Kaptunk pár sokkoló álom jelenetet, és az iskolai élet is alakult a szokásos menetrendjén. Kicsit talán lassabbnak éreztem az elejét a szokottnál, több izgalomhoz szoktam már az első száz-százötven oldalon is a sorozatnál.

A második fele viszont robbantott. Csak pislogtam, hogy mi minden történik, itt, és az írónő olyan gyönyörű lezárást rittyentett, amit bármely trilógia megirigyelhetne. Volt itt minden, amit csak el lehet képzelni: izgalmas szituáció, harcok, WTF pillanatok, érzelmi drámák, karakterfejlődés és megannyi lelki dilemma. Annyira reméltem, hogy sikerül gyönyörűen lezárni a sorozatot, és szerencsére az írónő nem okozott csalódást.

Ami viszont nagyon meglepett, hogy a harmadik kötetben egyértelműen jelenettolvajjá lépett elő Szeléna. Most volt a legjobb a szirén lány karaktere, és nála volt a leginkább megfigyelhető a karakterfejlődés is. Rengeteget haladt előre párkapcsolati téren is, és banyek, amilyen erős és kitartó az a lány, hát le a kalappal. És hogy tud harcolni! Egész egyszerűen kápzárzatos volt Szeléna.

Az írónő előtt egyébként is meg kell emelnem a kalapom, mert az egyszerűen művészet, hogy milyen komplex mellékszereplőket tudott megalkotni. Nem csak Szaléna, hanem Paul is szuper karakter lett, de kiemelhetném Lance-ot is. Mindenkinél megfigyelhető a karakterfejlődés, a morális dilemmák, mindenkinek megvan a saját személyisége, a saját problémáik, amikkel igenis törődik az írónő, és nem lebeg a levegőben. Igaz, hogy Porka szemén át lettek taglalva, de még így is teljes értékűek voltak, és érezhetően nem csak azért kerültek a könyvbe, hogy legyen kivel beszélgetnie a főhősöknek.

A Porka & Eli kapcsolatot is szerettem ám, szép volt, ahogy megküzdtek a másikért, és nem adták fel. Igazán összeillő páros, az évődéseik pedig még mindig zabálnivalóak. Amit pedig még ki kell emelnem, az Porka humora, ami szokás szerint sziporkázó volt. Ezért is szerettem ennyire a sorozatot, mert mindig akadt olyan pontja, ahol a nagy dráma mellett el tudtam mosolyodni.

Ami pedig a nyomozós részét illeti: naná, hogy megint csavaros volt az egész. Amikor a végére értem, már összeraktam magamban a képet, és csak pislogtam, hogy miket nem vettem észre. Azt javaslom, alaposan olvassátok a könyvet, és figyeljetek oda minden aprósára, mert itt bizony a későbbiek folyamán egy-egy apró félmondatnak is nagy jelentősége lehet.

Értékelés: 8/10

Méltó lezárást kapott az Akkordél Akadémia, ez így volt kerek, és nagyon szerethető. Ügyesen felépítet trilógia volt ez, remek karakterekkel, izgalmas helyzetekkel, WTF pillanatokkal és minden földi jóval. Örülök, hogy belekezdtem.

Hogy tetszik a borító? Örülök, hogy felbukkan benne az álmokból ismerős hajó motívum, és a zöld árnyalatai is szépek rajta.

Kinek ajánlom elolvasásra? A vicces YA könyvek rajongóinak mindenképpen, például azoknak, akik szeretik a Hex Hall sorozatot.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be -16% kedvezménnyel! *