Ezzel a könyvvel már tavaly is nagyon szemeztem, és igen, nyilván a gyönyörű éldekor is eléggé meggyőző volt, hogy el akarjam olvasni. Mit is mondhatnék, abszolút nem csalódtam, és azt kaptam ettől a könyvtől, amit elvártam. Ez egy édes és cuki karácsonyi romantikus történet, amiből árad az igazi, megfoghatatlan brit humor, ami a szívemhez kifejezetten közel áll.

A könyvben akad minden, ami szem-szájnak ingere. Egyrészt itt egy szerelmi háromszög, amiben a hősnő a gyerekkori barátja, és a wannabe-rocksztár exe között őrlődik, de nyilván eléggé egyértelmű, hogy merre húz a szíve. Emellett Bea karrierválságba is keveredik, és el kell döntenie hogyan tovább, miközben a családja által alapított speciális iskola is veszélybe kerül. Szóval, három fronton oldotta meg Moran a sztorit, ami azért is jó, mert amikor az egyik történetszál leült, akkor a másik előbukkant és vitte előre a történéseket, miközben egy élvezhető és szerethető történet lett a végeredmény.

Azt hiszem a könyv élvezhetőségének az egyik legfontosabb része az, hogy mennyire szimpatizálunk a főszereplővel. Bea pedig egy aranyos „szomszéd lány”, akinek nagyon tiszta a szíve, és akinek épp ezért lehet drukkolni, hogy minden jól alakuljon az életében. Engem magával ragadott a története, még ha időnként meg is ráztam volna, hogy lásd már, hogy Henry mennyire édes, és biztos jó döntés a nagyid múltjában vájkálni? De mindettől függetlenül végig drukkoltam a boldogságáért.

Bár ez egy karácsonyi könyvként van pozícionálva, és karácsonykor is játszódik, de annyira nekem itt nem áradt a karácsonyi hangulat, szerintem nem is azon volt a hangsúly. És ezt nem is panaszként mondom, csak jelzem, hogy emiatt aztán tényleg bármikor olvasható és élvezhető a regény. Néhol pedig érezni, hogy túl lett nyújtva a könyv, és közben a romantikus szál lecsapása mégis túl gyors. Emiatt kissé fanyalogtam.

Értékelés: 8/10

Nyilván nem ez volt a legjobb romantikus könyv, amit olvastam, de közben élveztem, jók voltak a karakterek, izgalmas az alaphelyzet, Henry pedig az egyik legédesebb brit könyves álompasi, akit valaha papírra vetettek. A könyv pozitívumai pedig maximálisan felülmúlták a nehezebb, kevésbé üdítő pillanatokat.

Hogy tetszik a borító? Csak rá kell nézni, elképesztően gyönyörű, jók a színei, az alakok, a betűtípus is zseni. És tök jól visszaadja a könyv egyik kulcsjelenetés is.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek, aki egy szerethető romantikus történetet keres.