Srácok, eddig egyértelműen ez a legjobb Geek Girl kötet! Jelenleg simán úgy érzem magam, hogy a fenébe már, miért nem olvashatom tovább, és ó, kérlek Manó könyvek, hozzátok mielőbb a folytatást! Pedig nem is volt olyan hú de nagy cliffhanger a kötet végén, vagy csak én nem éreztem, hogy lenne. Egyszerűen csak magába szippantott ez a rész. Szórakoztató volt, vicces, elgondolkodtató és sok helyen sírva röhögtem.

A történet szerint Harriet ismét kontinenst vált, most éppen Amerikába száműzik, ráadásul egy tanyára, ahol jó ideig éldegélnie kellene. Ám Harriet nem adja csak úgy fel, egy ponton úgy dönt, hogy a kezébe veszi az irányítást, újjáépíti a modell karrierjét és megpróbál változtatni az életén. Nagyon tetszett, hogy Harriet most ennyire törekvő. Eddig mondhatni csak sodródott az árral. Persze, megvoltak a nagy pillanatai, de most először érzem azt, hogy ez a csaj most a talpára állt, és véghez viszi a céljait. Így kell ezt, drága Harriet!

Persze nem is lenne sztori, ha nem követett volna el Harriet hibákat, de pont ezekből tanulhatunk a legtöbbet. Harriet merész volt, sokszor rossz emberekben bízott meg, de alapvetően bejárt egy utat, és a kötet végére egy sokkal erősebb lánnyá vált. Most tudtam a leginkább azonosulni vele. Eddig csak kedveltem, mert cuki volt és szerethető, de ebben a kötetben egyenesen imádtam. Oké, aláírom, a huzavona Nickkel, a szokásos cécók kicsit soknak tűntek olvasás közben, de utólag ahogy agyaltam rajta rádöbbentem, ez így volt jó. Minden egyes hibájával együtt, ezt így kellett megalkotni. Elismerésem, Holly Smale!

Nem tagadom, rengeteget hozzáadott a könyv élvezeti értékéhez Toby hiánya is. Annyira utálom azt a srácot, szó szerint örültem, amikor magára hagytuk őt, és komolyan szomorkodtam, amikor ismét felbukkant a kötet végén. Kíváncsian várom tudják-e finomítani az idegesítő srácot. A több mellékszereplő viszont remekül működik, még a főgonosz Alexa karaktere is érdekes. Sőt! De a legnagyobb kedvenc még mindig Harriet apja, és azok az idióta, sokszor idegesítő beszólások. Nagy arc az öreg! Wilburon is kacarásztam rendesen, és eleve jó volt ismét belecsöppenni a modellvilágba, a fotózásokra és újra felvenni a Geek Girl ritmusát.

Értékelés: 10/10

Ha nagyon akarnék, bele tudnék kötni, de nem akarok. Szerettem a könyvet, remekül szórakoztam olvasás közben, és bátran állíthatom, ez az eddigi legjobb kötet. Egy élmény volt, és naná, hogy megint egy nap alatt a végére értem.

Hogy tetszik a borító? Ez már a harmadik rész, volt időm hozzászokni, de továbbra sem vagyok elájulva a borítótól sajnos.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! Ez a sorozat annyira jó! Szeressétek, olvassátok, megéri!

A Geek Girl könyvek fordítójának, Nagy boldizsárnak volt szerencséje interjút készítenie Holly Smale-lel az Oxfordi Irodalmi Fesztiválon. A beszélgetés ide kattintva elolvasható.

Holly Smale: Harriet karaktere nagyon sokban hasonlít rám, szeretném leszögezni, hogy a sorozat nem rólam szól. Bár én is olyan szórakoztató, humoros és szerethető lettem volna, és lettek volna nekem is olyan barátaim, mint neki, de én annyira a kiközösítés áldozata voltam, hogy arról nem tudtam volna viccesen, könnyeden írni.