Szomorú vagyok, mert véget ért a Nyár-trilógia, amit nagyon szerettem. Az első és a második részről is ódákat zengtem, a sorozatot nagyon hamar a szívembe zártam. Van valami Jenny Han történetmesélési stílusában, olyan egyediség, amit csak szeretni tudok. Konkrétan a harmadik részt egy nap alatt bedaráltam, egyszerűen nem tudtam lerakni, annyira magával ragadott a történet.

A záró részben a főhőseink már az egyetem padjait koptatják. Belly már Jeremiahval jár, és tök jól elvannak, egészen egy apróbb titkok felbukkanásáig, de azt is elrendezik. A család és a barátok ágálása ellenére úgy döntenek, összeházasodnak, de az élet sosem olyan egyszerű, mint ahogyan azt ők elképzelték.

Tehát, spoileres folytatom: A sorozat alatt végig változott a véleményem, hogy most éppen kinek drukkoljak. A második résznél például még Conrad pártján álltam, minden egyes genyósága ellenére. Az Örökké nyár lesz viszont bebizonyította számomra, hogy Jere az igazi. Persze, a srác nem tökéletes, megvannak a maga idegesítő hibái, amiket nem lehet egyszerű elviselni, de emellett ragaszkodó és szerető szerelme Bellynek, ráadásul egy olyan személyiség, akit csak szeretni lehet.

Miközben olvastam a könyvet végig örültem, hogy az írónő szembement az elvárásokkal, és a b-szeretőből egy igazi szerelmet kreált a hősnőnek. Olyan szokatlan ez a tinikönyvek világában, általában az első szerelem a végleges, bármit is kövessen el a srác. Egész végig mondhatni vigyorogtam, dicsértem az írónőt, aztán bumm!

Ha olyan könyvet olvas az ember, amiben szerelmi háromszög van, természetes, hogy csalódunk – feltéve, ha a másiknak drukkolunk. Ami engem illet, nagyon csalódottan fejeztem be a könyvet, mert úgy éreztem Bellyhez Jere illik, Conrad pedig találjon magának egy kedves lányt. Persze, nem felejtem ám el Con pozitív oldalát sem, okkal szeretett belé Belly, de annyira hozzászoktam, sőt, megszerettem a Belly – Jere párost, hogy szomorú volt látnom, az írónő csak a mézes madzagot húzogatta előttem.

A lezárás különösen fájó, és mondhatni összecsapott volt. Nem éreztem megalapozottnak, kapkodó volt és kusza. Persze, mondhatjuk, hogy ilyen az élet, tombolnak a hormonok bla-bla, de akkor is, ez a sorozat szebb lezárást érdemelt volna. Kicsit több magyarázatot, megfontoltabb döntéseket. Nem feltétlenül az a bajom, hogy Conrad győzött, hanem a mikéntje. Túl hirtelen volt az egész. Azt pedig különösen sajnálom, hogy Susannah leveleit nem mutatta meg az írónő.

Értékelés: 8/10

A lezárás kicsit kusza volt, de mindennek ellenére nagyon élveztem a könyv elolvasását. Hiányozni fog Belly, Conrad és Jere története, hiszen a trilógia folyamán nagyon megkedveltem őket.

Kinek ajánlom elolvasásra? Nyugodtan mondhatom, hogy mindenkinek. A Nyár-trilógia tökéletes lehet nyári olvasásra, és még azok is élvezhetik, akiknek herótjuk van a szerelmi háromszögektől.

Szerencsére a Könyvmolyképző Kiadó végig az eredeti borítókkal adta ki a regényt. Nagyon örülök neki, mert a külföldi verziók nem igazán tetszenek. Íme, az Örökké nyár lesz külföldi variánsai!

• 05.10. – Media-Addict.hu
• 05.13. – Zakkant Olvas
• 05.16. – Dreamworld
• 05.19. – CBooks