Szeretem az ifjúsági könyveket, de ritkán látogatok a gyerekkönyv részlegre. Most kivételt tettem, a Manó Könyvek által kiadott Hű, de nagy vagy!-ot vettem górcső alá. Be kell látnom, hiába szeretem az ifjúságit, a gyerekkönyvekből már kinőttem. Ha tíz-tizenöt éve olvasom ezt, imádtam volna, most viszont csak néha mosolyogtatott meg, legtöbbször meg ingattam a fejem.
A történet főhőse a tizennégy éves Jack, aki nem szívesen megy tesi órára, hiszen egyedül neki nem szőrös ott, lent. Úgy érzi nála elmaradt a pubertás, és míg a társai igazi szőrbombák, őt rendre gyereknek nézik.
Emlékszem rá, hogy ebben a korban a testünk változása mekkora dilemma tud lenni, szóval megértem, hogy az író ezt helyezte középpontba, csak kicsit úgy éreztem elbillent a mérleg a rossz irányba, a folytonos szókimondó stílus, és a szőrtelenség állandó ismétlése, plusz a folytonosan előkerülő műszőrös bigyusz és az abból fakadó problémák már a kínos kategóriát jelentették számomra. De simán elhiszem, hogy a célközönség végig nevette.
Szerencsére volt a könyvben egy érdekes reality vonal. Jack ugyanis régen a Légy nagy! műsorban szerepelt, ahol gyerekként kellett helytállnia bizonyos munkahelyeken, úgy tennie, mintha felnőtt lenne. Egy ponton visszatért a műsor Jack életébe, ezeket a részleteket pedig kifejezetten élveztem. A forgatások leírását, a tévés kulisszatitkokat, és a felmerülő szituációkat. Ezek a részek nagyon bejöttek!
Alapvetően Jack szimpatikus, jópofa srác, akivel nem túl nehéz azonosulnia a célközönségnek. A mellékszereplőket is szerettem, a lányok közül Natsumi lett a kedvencem, holott eleinte csak egy tipikus “menő jó csaj” karakternek indult, de tetszett amit kihozott belőle a szerző. A srácokból Sampson lett a favorit, imádtam, ahogy kibontották a jellemét, és kvázi bemutatták azt, milyen lehet a másik oldal, amikor a pubertás képes tönkretenni egy gyerek legnagyobb álmait, és úgymond életét.
Értékelés: 8/10
Tizenöt évesen imádtam volna ezt a könyvet, de szerintem már tízévesen is ódákat zengtem volna róla. Huszonhét évesen néhol csak lestem nagyokat, de tisztelem a szerzőt, amiért bevállalta a témát, és hitelesen írt a pubertás okozta problémákról. A reality-vonal és a realista karakterek mentették meg úgymond a szememben a könyvet, mindent egybevéve sokat nevettem rajta.
Kinek ajánlom elolvasásra? Elsősorban a célközönségnek, mondjuk tizenhét éves korig. Fiúk és lányok is nyugodtan cuppanjanak rá, jól fognak szórakozni! Idősebb fejjel is találni értéket a könyvben, de úgy érzem ezt most elsősorban a gyerekeké!
Off: Észrevettétek, hogy egy f*sz van a borítón?
- 05.11. – Media-Addict.Hu
- 05.14. – Zakkant Olvas
- 05.17. – Deszy Könyvajánlója
