Megnéztem az első karácsonyi filmemet idén! És nagyon magasra tette a lécet! A választásom a Karácsonyi fénytusára esett, ez Eddie Murphy családi filmje. Hangulatában nekem hozta a Karácsonyi krónikákat, szóval, nem egy romantikus film volt, hanem egy családi történet. És eszembe is jutatta, hogy bárcsak több ilyen karácsonyi film lenne, ami családi, és tartalmaz egy csipetnyi természetfelettit is.

A főszereplő Chris, három gyerek édesapja, akit karácsony előtt rúgtak ki a munkahelyéről. Ekkor indít a tévé egy versenyt: 100 ezer dollárt nyer az, akinek a legszebben van feldíszítve a háza karácsonykor. Chris belevág a versenybe, de egy olyan nővel köt alkut a vásárlás során, ami nem várt veszélyekbe sodorja őt. Ha nem teljesíti a szerződést, ő is egy bábuvá válik, akárcsak oly’ sokan előtte.

Igazából minden benne van, ami miatt egy karácsonyi filmet szeret az ember: hogy miért fontos az önzetlen szeretet és az elfogadás, hogy meg kell hallgatni a gyerekeid kívánságait, hogy el kell fogadnod a saját hibáid, és láss túl a karácsonyi cicomán, és értsd meg, hogy mi az ünnep lényege. És bár a központban Murphy apa-karaktere volt, de a többi szereplő is kapott játékidőt, a kedvencem egyértelműen a kislány volt.

De nyilván a poénokon, a jó helyzetkomédián és a karakterek közti kapcsolatokon volt a hangsúly. Én szinte végig nevettem a filmet, nagyon jól esett ez most a lelkemnek, és máris meghozta az ünnepi hangulatot.