Az év meglepetése volt nálam ez a könyv, ugyanis fogalmam sem volt róla, hogy ez egy karácsonyi romantikus! Ez volt életem első elolvasott meleg karácsonyi romantikus regénye, és imádtam. Oké, nem annyira, mint a Boyfriend Materialt, de közel járt hozzá.

Egy dolgot fontos előre tisztázni: Alexis Hall stílusa rendkívül egyedi, és nagyon brit, leginkább a humora. Néha kicsit sok tud lenni, és vannak olyan dolgok, amiket le kell nyelni, amiket el kell engedni, és csak élvezni kell magát a helyzetkomikumot. Erre a legjobb példa az alapsztori.

A főhős, Sam ugyanis amnéziát színlel, miután a morcos főnöke belöki őt egy zuhanyzóba és megsérül a feje. Ráadásul Jonathan még az otthonába is befogadja, hogy megfigyelje, hogy Sam agyrázkódása nem-e rosszabbodik. Ilyen a valóságban nincs, totál esélytelen, de Alexis Hall világában megtörténik, és miután elfogadtam ezt, egyszerűen csak élveztem a sztorit.

Maga a könyv egyébként minden szempontból egy romantikus komédia. Tele van humorral, és vicces, szerethető karakterekkel. Sam oldalán ott vannak a bolti dolgozók, akik nagyon nem omplettek, Jonathannél pedig a kaotikus családja, és az ottani meg nem oldott problémák sokasága, amit jól felfejt a regény.

A két főhős kapcsolata mindent vitt: slow burn-t várjatok, Sam és Jonathan lassan szeretnek egymásba, de minden perc élvezet, mert jó köztük a kémia, és annyira érezni, hogy ők nem csak összeillenek, de pont azokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, amire a másiknak szüksége van.

Dolgozó felnőttként különösen szerettem a munkahelyi dolgokat. Érdekes volt például annak a prezentálása, hogy Sam és Jonathan miben jó, vagy éppen rossz főnökök, hogy mik azok a pontok, ahol tényleg el kéne engedni egy kollégát, mert igazából csak árt, vagy ahol át kellene adnod az infókat a jó teljesítményhez, mert a beosztottadnak fontos tudnia a miérteket ahhoz, hogy jó munkát végezhessen. Olyan sok szituációra ráismertem a korábbi munkahelyeimről, és ez még egyedibbé tette a történetet.

Annak is úgy örültem, hogy ez egy karácsonyi regény! Pontosítok, december elején kezdődik, és karácsonykor fejeződik be, de van itt karácsonyfa vásárlás, díszítés, család, közös főzések, szóval csupa-csupa cukiság, amit elvárok egy karácsonyi romantikustól. És olvasás közben olyan jó volt mindezt megkapni.

Azért negatív kritikával is élnék. Sam volt a főhős, de annyira későn nyílt meg saját magáról, a múltjáról, és emiatt azt éreztem, hogy Jonathant sokkal jobban ismerem. A végén pedig azt éreztem, hogy túl gyors volt a lezárás, és olvastam volna még egy-két fejezetet, leginkább a karácsonyról, de lehet hogy csak én vagyok telhetetlen.

Értékelés: 9/10

Mindent egybevéve nagyon megszerettem ezt a történetet, és a karaktereit is. Sam és Jonathan imádnivaló páros, annyira élők és lélegzők, hogy akár az utcán is találkozhatnék velük. A karácsonyi felhang, a munkahelyi románc pedig rápakolt még pár lapáttal arra, hogy tényleg bele tudjak szeretni ebbe a könyvbe.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted a brit humort, és nem riaszt el a romantika, feltétlenül vágj bele!

Hogy tetszik a borító? Imádom! Annyira jól visszaadja nem csak a karaktereket, de a köztük lévő szituációt is. És külön imádom a tépett papír jelzést, és a színeit is.