Legutóbb tavaly karácsonykor jelentkeztem egy meglepetéssel, akkor egy Dean DiLaurentis novellát fordítottam le nektek. Most, hogy itt a húsvét, úgy gondoltam itt az ideje egy újabb fordításnak.

Ezeket a novellákat Elle Kennedy oldalán lehet elolvasni angolul, ha feliratkoztok az író hírlevelére, amit itt tehettek meg. A novellák bőven az Off-Campus ideje után játszódnak, és az alább olvasható írásban Tucker nézőpontjából olvashatunk egy édes novellát arról, hogy mit is jelent apának lenni.

A fordítás az én munkám, tekintsetek rá kérlek nyers fordításként. Remélem mindent rendben találtok majd, és kívánok jó szórakozást az olvasás során!

A lapokon túl… John Tucker

Lányos apa
Fordította: Rácz Tibor

Ahogy távirányítót a kezemben szorongatva ülök a kanapén, azon agyalok, hogy az előző életemben vajon milyen bűnt követtem el, amiért ezt érdemeltem.

A lányom arca látható a képernyőn, tökéletes és ragyogó, mint mindig, miközben két középkorú seggfej – egy pasi műanyag mosollyal és egy plasztik-nő – a gyerekem magánéletét boncolgatja.

-… és ahogy belemerülünk a legújabb celebpárokba, ez a modell egy nagyon szorgos méhecske volt – csiripeli a női műsorvezető. – Alexandra Tuckert, a világ kedvenc kifutó királynőjét az énekes-dalszerző Jace Riversszel látták összebújni. Vajon kettejük kapcsolata több lesz, mint egy nyári fellángolás?

Olyan hangosan nyögök fel, hogy a macskánk, Greg, leugrik az ölemből. Összebújni? Hiszen Alexandra alig huszonkettő!

Nem randizhatna valamilyen normális emberrel – ráhunyorítok Jace fotójára – a három orrkarikás pasi helyett?

Mielőtt a távirányítót a földhöz vághatnám, hallom, hogy nyílik a bejárati ajtó. Greg köszönésképpen nyávog, és a Tribeca-i lakásunk tágas előszobája felé szökken. Odapillantok, és látom, ahogy a feleségem lerúgja a magassarkúját, és a kredencre dobja a bőr aktatáskáját. Láthatóan kimerült, fáradtan felsóhajt, de még sosem éreztem őt ennél dögösebbnek. Sabrina mindig is a legszebb nő lesz, akit valaha láttam.

– Szia bébi! – kiáltja.

– Hello, drágám. Hosszú napod volt, amíg megmentetted a világot? – cukkolom őt, miközben a kanapé mögé sétál.

– Nem a világot, csak egy férfit – mondja, és mielőtt a hatalmas, tágas nyitott térben a konyha felé indulna, lehajol és megcsókolja az arcom. – Azt hiszem, tényleg el fogjuk érni, hogy hatályon kívül helyezzék Lawrence elítélését.

– Wow, ez elképesztő!

Sabrina elképesztő.  Végignéztem, ahogy ez a nő majdnem kinyírta magát a főiskolán és a jogi egyetemen, hogy megszerezze a diplomáját, és kurvára boldoggá tesz, hogy most learathatja a kemény munkája gyümölcsét, miközben ártatlan embereket ment meg.

– Mikorra is várhatóak ezek a meghallgatások, vagy mi a fenék? – mormogom, és a tekintetem visszatér a képernyőre. Egy szemcsés paparazzi fotó villan fel, amin Alex látható, ahogy egy jachton heverészik a napfényben.

Félmeztelenül.

– Mi a baj? – kérdezi Sabrina aggódva.

– A lányunk! – dühöngök. – Ezt nézd meg Sabrina! Félmeztelen! És ki a faszom az a csávó? Úgy néz ki, mintha egy kalózos film rebootjára akarna jelentkezni.

Sabrina megáll félúton a konyhapult felé, a kezében egy tál lasagne, amit épp az imént vett ki a hűtőből. A sötét szemeit a képernyőre szegezi, aztán olyan erősen horkant fel, hogy attól tartok elejti az ételt.

– Ez Európa, Tuck. Ott mindenki félmeztelen. Náluk ez kulturálisan teljesen oké.

– Nem vicceltél, Candance – kiáltja a férfi műsorvezető, és az önelégült hangja kiárad a hangszórókból. – Alex Tucker úgy tűnik világ körüli dugó turnén van.

Candace vidáman felel.

– Az már biztos, Robbie. Alexet egy múlt heti hoki meccsen is kiszúrták Los Angelesben, ahol nem másnak drukkolt, mint a sztár csatár Owen McKaynek. A párt később együtt látták távozni az arénából. Szikrák repkedtek a jégen?

Sabrina a tűzhely mellett kuncog.

– Ki írja nekik ezt a szöveget?

A szemeim villámokat lőnek ki a képernyőn megjelenő fotóra.

– Miért lóg hokisokkal? Még csak nem is szereti a hokit!

Amikor Garrett és Logan Bruinsos játékait néztem a lányokkal, sosem tudtam rávenni Alexet, hogy legalább addig nyugton maradjon, hogy a meccs első harmadát láthassuk. A nővére viszont hokifüggő. Valószínűleg azért, mert Jamie-t az összes hokis barátom elkényeztette az élete első néhány évében.

Az elsőszülöttem egy angyal. Egy gyönyörű, nagyszájú angyal. Jamie egyetlen szóval le tud alázni, akárcsak az anyja. Kemény és ellenálló, és már fiatalon is tudott vigyázni magára. Eközben Alex az örök álmodozó. Szabad szellemű, aki nem törődik a következményekkel. Mindkét lányomat imádom, de kár lenne tagadni, hogy Jamie-t sokkal könnyebb volt nevelni, különösen a tinédzserévek alatt.

– Oké, nyugi – mondja a feleségem és elhessegeti a felháborodásomat. – A hoki játékosok ártalmatlanok. Kivéve amikor mégsem.

Drámaian felvonja a szemöldökét, én pedig rávillantom a tekintetem.

– Felhívom – jelentem ki a telefonom képernyőjét bökdösve. – Magyarázattal tartozik nekünk.

Sabrina megvonja a vállát, beteszi a lasagnét a sütőbe és rácsukja az ajtót.

– Ahogy akarod. Csak anyagot szolgáltatsz neki, amivel a következő évtizedben cukkolhat téged.

Alex két csörgés után felveszi a telefont.

– Szia apuci! Mi újság? – ciripeli, a hangja túlságosan szirupos.

Halk zenét hallok a háttérben, gyanús, hogy egy klubban lóg. Alex most Milanóban van a Divat Héten, és láthatóan jól szórakozik.

– Csak ne mondd nekem, hogy szia apuci! – vágom rá. – Ki vagy hangosítva. Anya is itt van. Éppen tévézünk, és van mit megbeszélnünk drágám. Először is, mi ez az egész, hogy Jace Riversszel randizol? Másodszor miért napozol félmeztelenül egy jachton? Teljesen elment az eszed?

– Ó, hogy az – mondja Alex, és gyanítom elutasítóan int a kezével. Ezt a gesztust az anyjától tanulta el. – Oké, először is, nem járok Jace-szel. Ő csak egy barátom, akivel együtt dolgozom egy jótékonysági projekten. A kamerák csak egy nagyon plátói ölelkezés közben kaptak el minket.

– És a jacht?

– Azt a képet photoshoppal csinálták. Esküszöm.

– Egy kis hazudozót neveltünk fel – mondom Sabrinának, aki nagyon szórakozottnak tűnik közben. Csatlakozik hozzám a kanapén. Átnyújt egy sört, amit hálásan elfogadok tőle, és máris lecsavarom a kupakot.

– Remélem volt rajtad naptej – figyelmezteti utólag a lányunkat, ahogy kinyitja a saját sörét. Egy elárult ember pillantását vetem a feleségemre.

 – Tényleg ez zavar téged a legjobban ebben a helyzetben?

Alex nevetni kezd, és szinte hallom, hogy forgatja a szemét.

– Tudod apuci, szerintem többet kellene utaznod. Szélesítené a látókörödet. Európában az emberek nagyon lazán állnak az ilyesmihez.

– Nem akarok laza lenni. Nem akarom a gyerekemet félmeztelenül viszont látni a hírekben – mormogom. – És meg tudod magyarázni ezt az egész McKay hülyeséget? Egyáltalán honnan ismered őt?

– Owenre gondolsz? Ő Luke Ryder bátyja – emlékeztet. – Gigi és Ryder is ott voltak a meccsen.

Pislogok egyet.

– Ó, oké, ettől asszem máris jobb lett – mondom a homlokom ráncolva. – Nem. Nyilván nem! Le is fekszel ezzel a sráccal?

Egy másodpercnyi csendet követően Alex felsóhajt.

– Apa, tényleg tudni akarod a választ erre a kérdésre?

– Nem! – vágom rá gyorsan. – Tutira nem.

Sabrina már el sem rejti, hogy kinevet engem.

– Ugye tudod, hogy spirálba kerültél? – inkább ignorálom az áruló feleségem, és nagyot kortyolok a sörömből.

– Figyelj, Alexandra drágám – mondom, és próbálok visszanyerni némi tekintélyt. – Azzal lógsz, akivel csak akarsz, de ne feledd, hogy meg kell óvnod a rólad alkotott képet. Gondolj azokra a fiatal lányokra, akik felnéznek rád. Tényleg azt szeretnénk, ha a félmeztelen napozást népszerűsítenénk nekik?

– Igazad van. Gondolom nem ez az, amit szeretnénk.

Sóhajtok, mert tudom, hogy éppen kigúnyolt. És… nos, kezdem azt hinni, hogy talán mégiscsak túlreagálom ezt az egészet.

– Még valami? – kérdezi Alex, a hangjából árad a hamis tisztelet. – Vagy visszatérhetek az éjszakába?

– Csak… légy okos, oké? És talán, nem is tudom, randizz egy könyvtárossal vagy egy könyvelővel is néha. Egy normális sráccal.

– Apuci, a normálisát túlértékelik. Szeretlek, szia! – leteszi a telefont, miközben én csak ülök itt, és a halántékomat dörzsölgetem az ujjaimmal, Sabrina pedig úgy néz engem, mintha én lennék az este fellépője, aki szórakoztatja őt.

– Ugye tudod, hogy csak szórakozik veled? Kétlem, hogy tényleg Owennel randizna. Valószínűleg azért lépett le korábban a hoki meccsről, mert unatkozott.

– Vagy… – ellenkezem. – Egy olyan Los angelesi pasassal parádézik, aki a fél életét az öltözőben tölti. Tudod te, hogy én milyen voltam Owen korában?

Sabrina mosolya megenyhül. Hosszú, sötét haját a fülei mögé tűri, mielőtt közelebb húzódna hozzám és a vállamra hajtja a fejét.

– Ó, pontosan tudom, hogy milyen srác voltál. Te voltál a legédesebb, a legszexibb, a leggondoskodóbb férfi, akivel valaha találkoztam.

– Sabrina. A találkozásunk után egy órával már a kocsimban dugtunk, és épp akkor ejtettelek teherbe.

– Igen, de csak azért, mert szerelem volt első látásra – mondja vigyorogva, én pedig felnyögök.

– Emlékszem, hogy milyen huszonkét évesnek lenni, akinek csak egy dolgon jár az agya. Most, hogy van két lányom, csak azt akarom, hogy boldogok legyenek. De eközben egy buborékfóliával is körbe akarom tekerni őket, hogy elijesszek minden srácot, aki ferde szemmel néz rájuk.

– A kettő együtt nem lehetséges, Tuck.

– Tudom – mondom legyőzötten. – De nem tehetünk úgy, mintha mégis az lenne?

Sabrina a sörös üvegét az enyémhez koccintja.

– A szülőség téveszméire – mondja.

– A gyereknevelésre – mormogom, és az ajkamhoz emelem az üveget.

Lányos apának lenni a legjobb dolog a világon – legalábbis, az idő nagy részében. A többi időben pedig olyan, mintha egy tornádóval birkóznék, és reménykednék a legjobbakban…

Ajándék Off-Campus novella! A lapokon túl… Dean DiLaurentis