Vannak olyan könyvek, amiket fáj olvasni. Amiknél remeg a kezedben a könyv, és a könnyeiddel küszködsz, mert annyira borzasztó, amit a főhős átélt, és nem csak ez idegel, hanem a tudat is, hogy a szörnyek köztünk járnak, és a valóságban is lányok és fiúk ezrei, százezrei élik át azt, amit itt és most Eden. Emiatt is nehéz olvasás volt. Érzelmi hullámvasút. De így is szerettem, imádtam, és abban is biztos vagyok, hogy soha nem felejtem el ezt a könyvet.

A történet főszereplője Eden, akit alig 13 éves korában erőszakol meg a bátyja legjobb barátja, Kevin. A lány sokkot kap, és nem meri elmondani senkinek, különösen Kevin fenyegetései után. A könyv a következő négy-öt évet dolgozza fel, és megmutatja, hogyan torzul el Eden személyisége, és milyen töréseket és fájdalmat okoz benne az, hogy éveken át magában tartotta ezt a titkot. Kitér arra is, hogy miként torzul el a lány kapcsolata a családjával, hogyan gyűlöli meg a bátyját, és mennyire nehéz az is, hogy a legjobb barátnőjével kapcsolatot tartson.

Őszintén, el sem tudom képzelni, hogy mennyire nehéz lehetett Eden élethelyzete, és nem is csodálom, hogy ilyen fiatalon ilyen rossz módon bírkózott meg a fájdalmával. Biztos sokakban felmerül a kérdés, hogy miért nem szólt, miért hallgatott. A könyv szerintem megadja erre a választ. Teljesen megértettem, hogy lelkileg milyen bonyolult volt eljutni arra a pontra, hogy beszélni merjen. Hiszen azért ez nem olyan egyszerű, különösen ha egy olyan srác erőszakol meg, akit imád a családod, aki veletek tölti az ünnepeket, akit mindenki szeret és jó embernek tart…

Ezzel együtt is brutális és fájdalmas volt látni, ahogy egy kedves, jókislányból Eden átvedlik valami mássá. Bulizni kezd, drogozni, folyamatosan lefekszik srácokkal, és még akkor se képes igazán nyitni a szerelemre, amikor egy kedves, törődő és édes fiúval találkozik. Josh volt a fénypont ebben a könyvben, annyira édes, szerethető és imádnivaló ez a srác. Ő az abszolút minden, és szó nincs rá mennyire drukkoltam, hogy komolyodjanak a dolgok Edennel. És nem ő volt az egyetlen kedves srác Eden életében, de teljesen megértettem, hogy a lány miért képtelen bárkire is úgy nézni. Hiszen ha egyszer széttiportak…

Értékelés: 10/10

Az Amilyen akkor voltam az a könyv, amit el kell olvasni. Amit nem szabad kihagyni. Nehéz lesz? Igen. Sírni fogsz? Talán. De így is kihagyhatatlan ez a történet. És bár nehéz olvasmány, de ígérem, a vége igazi örömünnep lesz. Legalábbis, a történet egyik aspektusát tekintve mindenképpen.

És bár egy duológia első kötetéről van szó, de önállóan is olvasható, de én biztosan benevezek majd a pár évvel később írt folytatásra is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy miként folytatódik Josh és Eden története.

Hogy tetszik a borító? Iszonyú csalódott vagyok a magyar borító miatt. Értem a szimbolikáját, és talán még tetszene is, de az eredeti borító ezerszer jobban utal a történetre, és szerintem mérföldekkel szebb is a magyarnál. Értem a váltás okát, a Magnólia brandjébe ez a virágos borító nem passzolt volna annyira, de így is fáj a szívem a borítóért.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! Ezért is írtam ilyen rövid ajánlót, nehogy véletlenül spoilerezzek, mert ezt a könyvet olvasni kell.