Hihetetlen, de igaz: Anne Hathaway 2022. november 12-én betöltötte a negyvenedik életévét. A színésznő hihetetlen pályafutásában számos könyv és képregény adaptáció szerepet kapott, így a negyedik x örömére össze is gyűjtöttem 6 olyan szerepét, amiben nagyon szerettem Hathawayt.

Annyit azért még hozzátennék, hogy öröm volt látni hogyan lett ebből a tehetséges lányból egy ennyire profi színész, és kíváncsian várom mit hoz számára ez az évtized. Remélem még több klassz szerepet!

Mia Thermopolis (Neveletlen hercegnő naplója, 2001)

A szerep, amivel minden elkezdődött. Itt szerettünk bele Hathawaybe mindannyian, ő pedig alig húsz évesen tökéletesen formálta meg az esetlen Miát és a már vagányabb hercegnőt is, aki pontosan tudja, hogy egyszer övé lesz Genovia trónja, ha akarja, ha nem. Az pedig extra öröm, hogy Hathaway is mennyire imádta a szerepet, és korábban nyilatkozott is arról, hogy szeretne egy harmadik hercegnő-filmet.

Lureen Newsome (Túl a barátságon, 2005)

Azért is szeretem nagyon, mert Anne Hathawayt, mert mellékszereplőként is tud brillírozni. Például a Nyomorultakért is ebben a kategóriában kapott Oscart. A Túl a barátságonban Hathaway volt az egyik barátnő, és bár nem szerepelt sok jelenetben, de legalább annyira uralta a képernyőt, mint Michelle Williams.

Andy Sachs (Az ördög Pradát visel, 2006)

Életem egyik legjobb filmje, és ezzel nem vagyok egyedül. Bár lássuk be, a showt Meryl Streep vitte el a hátán, de még neki se sikerült úgy „lejátszania” Hawhaway karakterét, hogy ne szeresse meg egyből az ember Andyt. Külön pacsi jár azért, hogy milyen jól bemutatta Andy karakterének a változását, az a jelenet pedig amikor Hathaway és Streep karaktere a színekről beszél, Hathaway mimikája miatt is ikonikus.

Fehér királynő (Alice Csodaországban, 2010)

Azért is kellemes emlék számomra ez a film, mert ez volt az első, amit 3D-ben láttam. Hathaway játéka itt is lenyűgözött, mert olyan jól formálta meg a félénk, de közben mégis erős, idegesítő de közben mégis bájos Fehér királynőt. Az ő játéka volt szerintem az, ami miatt nem lehetett „egy dobozba zárni”, avagy beskatulyázni a karaktert, mert annyira megtöltötte Hathaway élettel a karakterét. Bravó!

Maggie Murdock (Szerelem és más drogok, 2010)

Ez volt az első kvázi romantikus komédia, amiben Hathawayt láttam, és hamar magával ragadott, különösen a csavar után, ami csak még érdekesebbé tette a sztorit. Hathaway játéka kifejezetten magával ragadó volt a filmben, és a kémia is tökéletesen működött Jake Gyllenhaallal. (Amúgy csak most jöttem rá, hogy ez könyvadaptáció, Jamie Reidy regénye Kemény üzlet címmel itthon is megjelent az Atheaneum Kiadó gondozásában.)

A fő boszorkány (Boszorkányok, 2020)

Roald Dahl könyvéből készült ez az adaptáció, amiben Hathaway alakította a főgonoszt, a legfőbb banyát, aki szeretné elpusztítani az összes gyereket. Bár itt-ott érezhető volt, hogy Hathaway kissé túljátssza a szerepét, de amúgy élvezet volt nézni őt a képernyőn, annyira beleélte magát, és kifejezetten jól is állt neki ez a negatív karakter.