Könyvkritika: 20 rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot

Amint kiderült, hogy érkezik magyarul ez a könyv, nagyon megörültem, és egyből felrepült a kívánságlistámra. Szerintem fontos, hogy a gyerekeket már kiskorukban megismertessük azon emberekkel, akik tényleg jobb hellyé tették a világot.

Itt különösen jó volt az, hogy E/1-ben lett tálalva a rendkívüli elmék élete, így olyan volt, mintha mondjuk William Shakespeare mesélt volna nekünk. Ezek az összefoglalók a legtöbb esetben jók lettek, igaz, több random érdekességnek még örültem volna, ezzel együtt a lényeg átjött. Különösen szerettem a “hogyan lehetsz olyan, mint” kis szösszenetet, mert nagyon jó üzeneteket adtak át a gyerekeknek, remélem ezekből mindenki fog tudni építkezni.

Az elmék bemutatásából a kedvencem Gabriel Garcia Márquezé lett, mert ő volt az, akinek az életútját a legkevésbé ismertem. Az a rész, amikor arról mesélt, hogy egy évig írta a Száz év magányt, és emiatt nem tudott más munkát végezni, és mindenüket el kellett adniuk, hogy megéljenek, na az csodálatos volt. Annyi gazdag és tehetős elme mellett igenis kellett Gabriel története, aki megmutatta, ha a családod mögötted áll és úgy hisz benned, mint ahogy te hiszel a történetedben, akkor maradandót alkothatsz.

A másik nagy előnye a könyvnek az illusztrációk voltak. Egyszerűen gyönyörűek lettek, annyira részletgazdag és jól eltalált illusztrációkat kaptunk. Egyszerűen jó rájuk nézni, mert annyira szépek és a legtöbb kép hihetetlenül cuki, leginkább a kisgyerek ábrázolások. Ráadásul nagyon színmpompás a könyv, én is lenyűgözve nézegettem, szerintem van annyira modern, hogy egy mai gyerek figyelmét is lekösse.

Viszont bármennyire is bele akartam szeretni a könyvbe, én inkább csalódtam benne. Elég sok problémám volt vele. Tördelés szempontjából például zavaró volt, ahogy egy-egy random idézet vagy “hogyan lehetsz olyan, mint” szöveg megtörte az adott elme életének az elmesélését, ráadásul az elmék sorrendjét sem értettem, annyira random volt. Pedig az idővonalbéli sorrend lett volna a legkézenfekvőbb, különösen mert egy-egy elme élete egy ponton összefüggött és hivatkoztak a másikra.

Nagyon csalódott vagyok a diverzitás teljes hiánya miatt is. A 20 elméből mindössze 2 színes bőrűt mutattak be és csak 6 nőt. Ez elkeserítő! Olyan ez a könyv, mintha fehér bőrű kisfiúknak készült volna, mert ők azok, akik a legtöbb elmével azonosulni tudnak, míg egy színes bőrű kisfiú vagy kislány mindössze egy-egy elmét talál a géniuszok között, akiknek a bőrszíne hasonlít az övéhez. És ez nagyon szomorú.

A könyv elmegy szinte napjainkig, Bill Gates és Stephen Hawking is szerepel benne, és bőven akadtak olyan színes bőrű, vagy éppen női lángelmék, akiknek igenis helye lett volna a kötetben, akik igenis elhozták a változást. Ha már gyerekeknek lövünk be egy ilyen könyvet, legalább arra figyelhettek volna, hogy a férfiak és a nők aránya megegyezzen, de a 14 férfi vs. 6 nő rendkívül károsnak érződik a szememben.

És most ezzel nem azt mondom, hogy aki bekerült, az ne érdemelte volna meg, hiszen mindannyian maradandót alkottak a saját területükön. Egyszerűen úgy érzem, egy ilyen könyvnél különösen ügyelni kellene a diverzitásra és arra, hogy jó példával járjunk elő.

Értékelés: 6/10

Szeretem a könyv alapötletét, fontosnak érzem, hogy elmondjuk a gyerekeknek, belőlük is lehet még bárki, és az, ami most furcsává teszi őket, később abból profitálnak majd – pont, mint ez a 20 rendkívüli elme a könyvben. A diverz és a női elmék félelmetesen gyászos alul prezentálása viszont engem nagyon elszomorít, és ezt jelzi a csillagozásom is.

20 rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot