Íme 9 klassz idézet Easton Royal kötetéből, a Bukott örökösből!

Nemrég megjelent a Royal fiúk sorozat negyedik kötete, amiben már Easton Royal a főszereplő. A Bukott örökösből kiválogattam kilenc klassz idézetet, amik talán a ti kedvetek is meghozzák az olvasáshoz. Íme!

#1

„Mindig boldoggá akarjuk tenni a szüleinket, még akkor is, ha azt hisszük, utáljuk őket.”

#2

„Tudom, milyen érzés akarni valamit, és nem megkapni. Nem akarom, hogy Hartley így érezzen. Többé már nem. Addig nem, amíg én itt vagyok.”

#3

„– A foci jelenti nekem a belépőt egy jobb életbe. Megéri az áldozatot. Ráadásul a tested egy szentély, nem igaz? (…)
– Nem, haver – felelem vigyorogva. – Az én testem egy játszótér. Nem is, várj! Inkább vidámpark. Eastonland. A csajok a világ minden tájáról ideözönlenek, hogy felüljenek egy vad menetre Eastonland játékain.”

#4

„Mintha a vonó minden egyes húzásával a húrokon Hartley fel akarná nyitni a lelkemet, hogy mindent felfedjen. Nincsenek mély érzéseim. Rám nem hat a zene. Easton Royal vagyok, felszínes, akinek csak a szórakozáson jár az esze.
Nem akarok mélyen magamba nézni, hogy meglássam a semmi végtelen, fekete, unalmas tavát.
Áldott tagadásban akarok élni.”

#5

„Mit is mondott Hartley korábban? A csendben hallani a szívverést? Azt is hallani, ahogy összetörik.”

#6

„Nem várom meg, hogy hellyel kínáljon, egyszerűen lehuppanok a vele szemközti székre, és elcsórok egy zsömlét a tányérjáról.
Hartley felsóhajt. Hangosan.
– Nem fáradtál még bele, hogy mindenhova követsz?
– Nem fáradtál még bele, hogy játszod a nehezen kaphatót?
– Értem, mennyire zavarna, ha tényleg játszanám a nehezen kaphatót, de a valóságban, amit láthatóan nem nagyon tudsz értelmezni, egyszerűen csak nem érdekelsz.
Az ujjaimmal az asztalon dobolok. Ez elképzelhető. Voltak más lányok is, akiket nem érdekeltem. Talán. Gondolom, elméletileg ez is lehetséges.”

#7

„– Neked valami bajod van, Easton.
Ja, van. Sok bajom van. És közülük az egyik az, hogy nem akarok Hartley barátja lenni.
– Még haragszol rám? – tör ki belőlem.
Mintha lazulna a testtartása. Felém pillant, meglátja az arckifejezésemet, és halkan felsóhajt.
– Áh! Olyan vagy, mint egy kisgyerek. Ezt tudod, ugye?
Már épp okoskodva megjegyezném, hogy mennyire férfi vagyok, de mielőtt még megtehetném, már folytatja.
– Ilyen bűntudatos kisfiús lesz a tekinteted, ha tudod, hogy felidegesítettél valakit.”

#8

„– Mr. Royal, mit keres ezen az órán? – kérdezi a tanárnő.
Fogalmam sincs, ki ő. A homlokán látszódó ráncokból tippelve, amiket botoxszal igyekszik eltüntetni, a negyvenes éveiben járhat. Túl idős hozzám.
– Azért jöttem, hogy tanuljak. Nem ezért van itt mindenki?
– Ez a feminista gondolkodás óra.
Oldalra billentem a fejem.
– Akkor nem értem, miért akar diszkriminálni. Ha nagyobb egyenlőséget szeretnénk a nemek között, akkor nem kéne ezt az órát a fiúknak is kötelezővé tenni?”

#9

„– (…) Teljesen odáig vagy értem. Csak csettintenem kell, és ma este már ott smárolunk a kanapédon.
– Há! Inkább smárolnék azzal a lámpával – mutat az utcalámpára a sikátor végében.
– Fúj! Tudod hány mocskos kéz fogdosta már azt az oszlopot?
– Valószínűleg annyi, amennyi téged is – vigyorog elégedetten a visszavágástól.”

* Kíváncsi lettél? Szerezd be a könyvet kedvezményesen a kiadótól! *

A bukott örökös blogturné