A napokban jelent meg az új rocksztáros románc, a Fall – Zuhanás. Ebből hoztam most 10 idézetet, ami hátha meghozza a kedved a könyvhöz. Íme!

#1

„A homlokomhoz kapok.
– Hű, most már értem. Híres vagy, meg minden. Valószínűleg nem szeretsz kapcsolatba kerülni a kisemberekkel, maximum csak olyankor, amikor éppen az M&Ms-edet válogatják, vagy valami ilyesmi.
– Ó, az ég szerelmére! Még csak nem is szeretem az M&Ms-et.
– Akkor a Skittlesödet. Nem akarod megízlelni a teljes szivárványt, ugye? Bár ki vagyok én, hogy kritizáljalak? A lila tényleg undorító. Fogalmam sincs, milyen ízesítésű lehet, de baromira biztos vagyok benne, hogy nem szőlő.
Csend telepszik közénk, és John úgy mered le rám, mintha hirtelen két fejem nőtt volna. Valószínűleg a lilaimádók táborát erősíti, ami elég sok mindent megmagyaráz. Végül megrázza magát.
– Tudod, gyártanak orvosságot, ami segít megbirkózni a magadfajtával.
– Ó, valóban?
– Igen. Savlekötő a neve.
Nem tudok uralkodni magamon, felnevetek.
John arcáról eltűnik a harcias kifejezés, és végül ő is nevetni kezd.
És mi csak állunk ott, és nevetgélünk, mint két eszelős.”

#2

„– A mellemet bámulod? – csattan fel Stella. Ezzel azonnal magára vonja a figyelmemet, és össze is rezzenek. Mégsem fordítom el a tekintetem. Szentséges atyaúristen! Stella melle egyszerűen gyönyörű.
– Te is megbámultad a farkamat – mondom a mellének. – Én mindössze viszonzom a szívességet.
Gyönyörűséggel tölt el, hogy a tanúja lehetek, amint a mellbimbója hetykén az égnek meredve üdvözöl. Vigyorra húzódik a szám. A pokolba, ez is tökéletesnek tűnik, mint egy apró cukorka. Szeretnék vetni rá egy pillantást. Most azonnal.
– Hé! – Stella csettint egyet az ujjaival. – Kibámészkodhattad magad. Most már fel a szemekkel!”

#3

„– A tökéletesség csak egy mítosz. Én távolról sem vagyok tökéletes. Ha szeretsz valakit, akkor késznek kell lenned arra, hogy elfogadd a tökéletlenségeit is.”

#4

„– Végre találkozunk, Miss Grey.
Ó, a francba! Nem kellene érintkeznem Johnnal. És mégis itt vagyok. Szoros és személyes kapcsolatban. Kinyitom a számat, de nem jön ki hang a torkomon.
– Komolyan azt mondtad neki, hogy ne szóljon hozzám? – tér azonnal a tárgyra John.
Mr. Scott csak egy futó pillantást vet rá, Felix pedig nyálbuborékokat ereget.
– Igen, Stella Grey vagyok. Tudom, azt kérte, ne lépjek közvetlenül kapcsolatba Johnnal, de…
– Nos – mordul fel John –, az a terv abban a pillanatban füstbe ment, amint ellopta a jégkrémemet.
John felé pördülök, aki mostantól halott ember.
– Hé! Képes voltál rátenni a mancsodat a mentás-csokicseppes jégkrémemre. Én csak visszaszereztem tőled. – Minden egyes szavamat egy-egy, a bordái közé irányzott bökéssel hangsúlyozom.
John hangos kiáltással elhátrál a közelemből.
– Jézusom, higgadj már le! Ne szurkálj a hegyes ujjaddal! És mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem igaz, Stella Pocok. Muszáj említést tennem a…
– Még egy szó, és beléd harapok, mint valami veszett vadászgörény.
John egy pillanatig elképedten mered rám, majd nevetésben tör ki. Rázkódik a válla a hahotázástól, könnyek szöknek tőle a szemébe.
Ingerülten felszisszenek.
– Komolyan beszélek. Reszkess a haragomtól, rockerfiú!”

#5

„És a hangja?! Jaj! Olyan, mint a szex és az átizzadt lepedők, az összetört kekszdarabokat borító forró karamell.
Komolyan, muszáj ennem, mielőtt legközelebb vásárolni indulok.”

#6

„Amikor egy álom az életed semmi sem érződik valóságosnak. Mindig is ez volt a problémám. Soha nem volt semmilyen szilárd dolog, amibe belekapaszkodhattam volna.”

#7

„A világon semmi sem veheti fel a versenyt ezzel az érzéssel. A zene a lelkem, és amikor játszom, halhatatlan vagyok.”

#8

„– Annak, aki becsmérli a szerelmet, még sosem volt igazi gyönyörben része, és nem tudja mit beszél.”

#9

„– Hosszú élet áll mögöttem – szólal meg elgondolkozva –, és megtanultam, hogy vannak olyan emberek, akik sosem követnek el semmilyen hibát. Sosem mondanak kínos dolgokat, mindig tökéletesen viselkednek. És egy fikarcnyit sem bízom az efféle emberekben, kedvesem.”

#10

„– Nincs olyan, hogy tökéletes. Az emberek hibáznak. Sokszor azok követik el a legnagyobb hibákat, akiknek a legmélyebbek az érzéseik.”