Home Könyves idézetek Íme 10 idézet a letehetetlen Vörös Pöttyös fantasyból, a Kitaszítottakból!

Íme 10 idézet a letehetetlen Vörös Pöttyös fantasyból, a Kitaszítottakból!

Nemrég jelent meg Amira Stone debütáló regénye, a Kitaszítottak, ami egy baromi izgalmas világban játszódik. Egészen zseniális a könyv, hamarosan jön az értékelésem is róla, addig is íme tíz kedvcsináló idézet, mert ezt a könyvet olvasni kell! 🙂

 

* Kíváncsi lettél a könyvre? Szerezd be a kiadótól kedvezményesen! *

#1

„Félig törött szárnnyal, megtépve és elhagyva
Felőröl a hiányod, megfojt a bánata.
Nélküled én sem lélegzem, hajnalra nem mozdulok.
A halál csókja után én is szárnyra kaphatok.
Aztán csak szállunk, szállunk egyre messzebb
Az égnél is feljebb,
Túl a végtelenbe
örökké szeretve.”

#2

„– Ha bántani mersz, sikítok.
Bántani? Amiket szívem szerint tennék vele, attól garantáltan sikoltozna, de nem segítségért.”

#3

„Tiszta szívemből gyűlöllek, mert még sose láttam nálad gyönyörűbbet.”

#4

„– Eltűrted, hogy semmibe vegyem és bántsam a hercegnőt, de azt már nem, hogy ugyanezt tegyem a lánnyal, aki benned lakozik.”

#5

„– Mi a jó benne? Mármint a fegyverekben és a harcban – nyelek egyet.
Eltöprengve leteszi a lábához a kancsót, és megborzolja a haját, amitől még inkább gyönyörűnek tűnik.
– Én irányítom a testem, és nem kell holmi etiketthez kötve pukedlizni, táncot járni vagy karót nyelten ülni, hanem figyelni és résen lenni – magyarázza teljes átéléssel. – Az ellenfél minden rezdülésének jelentősége van, amit értelmezni kell, és gyorsan reagálni. A szívem olyankor hevesen ver, és utána boldog vagyok, még ha alulmaradok, akkor is.
– Mint amikor szeretkezel – vágom rá gondolkodás nélkül.”

#6

„– Megfeleltem az igényeidnek? – szólal meg ekkor elfúló hangon.
– Mire gondolsz?
– A kis játékodra.

Egy darabig szótlanul nézzük egymást, végül erőt gyűjtök, és ártatlanságot színlelve ellágyítom a hangom.
– Miből gondolod, hogy közöm volt hozzá?
– Az illatodból.
– Kutyának hiszed magad?”

#7

„– Ha bántani mersz, sikítok.
Bántani? Amiket szívem szerint tennék vele, attól garantáltan sikoltozna, de nem segítségért. A másik kezében lévő kardra siklik a pillantásom
– Ezt én is mondhatnám.
– Megnézném, ahogy segítségért kiáltasz.
– Ha ez a vágyad, akkor csak küld a szobámba a nevelőnődet. Félmeztelenül.”

#8

„Mélyen a szemembe nézve a szájához emeli a csuprot, és érzem, ahogy a testem megfeszül, amikor a hercegnő, minden nőiességet mellőzve felhorkant, majd beleköp a vízbe. Szóhoz sem jutok.
– Idd meg! – nyújtja felém.”

#9

„Egyszer egy öreg kocsmáros azt mondta nekem, mindig a vég a legszebb, mert akkor már tudjuk, mit veszítünk. Igaza volt. Kezdem piszkosul érezni, hogy mit hagyok magam mögött.”

#10

„– Ez már nem játék Ene, ha így folytatod, nagyon sokat veszíthetsz.
– És ugyan mit?
– Egy megfelelő férjet.
Hangosan felnevetek, és a lépcső alján megállva visszafordulok.

– Igazad lehet. Van még bőven idős, kövér, köszvényes és disznó a birodalomban, akit nem láttam – felelem szarkasztikusan.”

* Kíváncsi lettél a könyvre? Szerezd be a kiadótól kedvezményesen! *