Könyvkritika: Sophie Kinsella – Tudsz titkot tartani?

Én imádom a könyvadaptációkat! Az egyik legfőbb okom rá pedig pont az, hogy reflektorfénybe vonnak egy könyvet, felkeltik iránta az érdeklődést, és ez független az adaptáció minőségétől. Ez a könyv eredetileg 2011-ben jelent meg az azóta megszűnt Kelly Kiadónál. Baromi hálás vagyok a filmnek, mert hatalmas élmény volt a könyv! Ha nincs a film, sose ismertem volna meg, biztosan nem olvasom el, így viszoont szuper élménnyel lehettem gazdagabb.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be kedvezményesen a kiadótól! *

A történet hősnője a huszonéves Emma, aki nagyon szeretne előléptetést a cégnél, ahol dolgozik. Egy félresikerült tárgyalás után megiszik pár pohárkával, majd repülőre száll. Igenám, de örvénybe kerülnek, halálközeli az élmény, így Emma félelmében az összes titkát kifecsegi a mellette ülő pasinak. De tényleg, minden apró, ciki, vagy éppen komoly titkot. Pár nappal később pedig az irodában találkozik újra a pasival – és kiderül, hogy övé a teljes cég…

Az alaptéma már önmagában telitalálat volt. Hiszen minden titok megnehezíti az életünket, sőt, akár másét is, ha például állandóan azt hazudjuk a barátnőnknek, hogy tetszik az ajándék, amit ad. De mi történik, ha a titkok kiderülnek? Milyen mély töréseket okozhat például egy pasiban, ha megtudja, hogy a barátnője mindenben hazudott neki – hogyan építi ezután újra az életét? És egy bimbózó kapcsolatban ha ismered a másik összes titkát, vajon az előny vagy hátrány? Fegyver vagy lehetőség? Olyan érdekesen körbejárt az írónő minden aspektust, és tök komoly analízist lehetne erről írni, pedig ez egy szórakoztató chic lit regény volt.

Srácok, én ritkán röhögök hangosan egy könyvön. Ezen viszont viszont sírva röhögtem! Sokszor félre is kellett tennem, mert remegett az egész testem a nevetéstől. Sophie Kinsella humora egyszerűen páratlan, a lehető legjobb, legkínosabb helyzeteket teremtette meg, ráadásul sokszor a legváratlanabb helyzetekben dobta le a kiváló egysorosait. Nem tudom a filmbe ezt hogy építik majd be, de maga a könyv humor szempontjából több volt, mint tökéletes.

A hősnő, Emma egy nagyon szórakoztató, bár néhol kissé naív kiscsaj, akit ezzel együtt is baromira lehet szeretni. Sőt, hiszem, hogy sok ponton könnyű vele azonosulni is, hiszen mindannyian füllentettünk már, mindannyiunknak vannak olyan szemét ismerősei, akik ellen nehéz kiállni önmagunkért. Úgy szerettem a karakterfejlődését végig élni, ahogy egy erős lánnyá válik, aki tisztában van a saját értékeivel. Remélem sokaknak ad majd erőt Emma karaktere.

Nagyon szerettem Emma kapcsán a családi viszony leírását. Volt ugyanis egy “mostohatestvére”, Kerry, aki mindig versengett vele és bunkó volt. Olyan szépen előjött az, hogy ezek a gyerekkori sebek milyen mélyen megmaradnak az emberben felnőttként is, és mennyire nehéz, ha a családi kapcsolataink nincsenek elrendezve. A barátaival való részeket is imádtam, Lissy egy tünemény, Jeminán pedig iszonyú jókat röhögtem.

Apropó, Jemima. A másik nagyon elgondolkodtató pont nekem ő volt a regényben. Az anyja ugyanis olyan hülye tanácsokkal tömte a fejét, hogy csak a gyűrű megszerzése számít, vagy bosszút kell állni minden pasin, aki valaha megbántott. Olyan szép példákkal vezette végig az írónő mindazt, hogy a bosszú milyen eredményre vezet, hogy mennyire mérgező az a gondolkodásmód, amit Jemima képvisel. A Jemima és Lissy vitát külön imádtam, olyan szépen és izgalmasan írta meg az írónő. Minden elismerésem!

Bár ez egy romantikus regény, de alapvetően pont a romantikát éreztem benne kicsit gyengusnak. Ne értsétek félre, a Jack és Emma közötti kémia mindent elsöprő volt, csak a könyv nagy részében Jack olyan kevés dolgot árult el magáról, hogy bármennyire is ravasz, jóképű és intelligens volt a srác, bármennyiszer is megnevetetett, valahogy csak sodródtam az árral, drukkoltam, hogy Emma boldog legyen, de Jack belőlem olyan igazi érzelmeket csak a kötet végén váltott ki.

Értékelés: 10/10

A Tudsz titkot tartani? egy fergeteges humorú könyv, amin szó szerint hangosan röhögtem. Emellett nagyon klassz dolgokat mesél az életről, a titkokról, vagy éppen a munkahelyi nehézségekről – és mindezt baromi komolyan teszi. A hősnő, Emma pedig egy zabálnivalóan szerethető lány, lehetetlen nem drukkolni a boldogságáért.

Hogy tetszik a borító? Imádom! (Helló Tyler Hoechlin! :))

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted a humorosabb hangvételű romantikusabb történeteket, már tudom mi lesz az új kedvenced.