Amikor elolvastam a Lélekcseppek antológiában Hajnal Kitti novelláját rögtön tudtam, erre az íróra figyelni kell. A debütáló regénye, a Falak pedig bár nem volt tökéletes, de alapvetően szeretettel olvastam végig, és biztos vagyok benne, hogy a második könyve is rajta lesz a “kötelezően elolvasandó” listámon.
* Te is elolvasnád a Falakat? Ide kattintva beszerezheted! *
A Falak főhőse a huszonéves Áron, aki új albérletbe költözik egy meleg sráchoz. Márk elég jó fej, akárcsak a baráti társaság, akik szombatonként ott alapoznak a buli előtt. Áron kissé magába zárkózó srác, aki Márkék hatására hamar megnyílik, és úgy tűnik, hogy lassan a szerelemre is rátalál.
A könyvben elég sok mindent szerettem, de a kedvencem a baráti társaságos ötlet volt. Olyan klasszul megírta az írónő ezt a brancsot, hogy szerintem nincs olyan olvasó, aki ne érezné azt, hogy de jó lenne közéjük tartozni. Emellett a karakterek is mind nagyon érdekesek voltak a saját problémáikkal, azt pedig mindig szeretem, ha a mellékszereplők is élő-lélegző karakterek, akiket nem csak arra használnak, hogy a főszereplőnek legyen támasza.
A hangulat is egészen jó volt. Sok ponton éreztem a regényt cukinak, akadt jó pár mosolygós pillanat is, de komolyabb jelenetekből is kaptunk bőven. A romantikus részeket időnként sziruposnak éreztem, de ez nem jelenti azt, hogy ne élveztem volna az olvasásukat. Pláne mert idővel mindkét párost nagyon megkedveltem, és őszintén drukkoltam nekik, hogy rátaláljanak a boldogságra, amit megérdemelnek.
Gondolom nem titok, hogy ez egy coming out kötet, Áron kitárulkozását figyelhetjük meg benne. Az nagyon jól átjött, hogy a srác ezt milyen nehéznek érzi, és mennyi lelki dilemmával jár felvállalni önmagad. A párkapcsolati résznél jött ez elő még érzékletesebben, hogy mennyire nehéz tud lenni a másiknak, ha a párod még rejtőzködik, és mindez mennyi plusz lelki terhet rak az emberre, de időnként persze erőt is nyújt.
Az jól érezhető, hogy Hajnal Kitti ismeri az LMBT embereket, sok mindent éreztem nagyon hitelesnek. Azért külön pacsi, hogy a passzív-aktív dolog is ennyire jól átjött. Az ugye, hogy ki az, akibe belekerül az a valami, ki az, aki jobban szereti berakni, és milyen nehéz annak, aki mindkettőt szereti, de a partnere csak az egyiket akarja tőle. Ez idővel tényleg komoly gond lehet, a regény szépen bemutatta, hogy miért. Ó, és az erotikus leírások nagyon szépek voltak.
Viszont sajnos úgy érzem, a regény két ponton csúszott el, és ezek igazából olyan dolgok, amiken egy profi szerkesztő tudott volna segíteni. Most spoileresbe váltok át, ugord át a két bekezdést, ha zavar az ilyen.
A fülszöveg és a könyv eleje lerak egy írói ígéretet, amit aztán megszeg a könyv. Azt ígéri, hogy ez a könyv arról szól majd, hogy Áron egy heteró srác, aki rájön, hogy meleg, és összejön Márkkal, a lakótárssal, és nagyon sokáig erre is halad a sztori. Aztán huss, kiderül, hogy Áronnak már volt két éves párkapcsolata egy sráccal, csak mostanáig próbálta elhinni magáról, hogy mégis heteró, csak hát, kevésbé jön össze. Maga az ötlet nem rossz, de a könyv eleje nagyon mást ígér, mind szerelmi téren, mint Áron szexuális beálítottsága kapcsán. Egyszerűen úgy éreztem, hogy bolognai spagettit kértem a pincértől, de milánóit kaptam helyette. Hasonló, de nem ugyanaz, és ha a regény az elején bolognait ígér, akkor ne legyen milánói a vége, mert az nem klassz írói ötlet, hanem az ígéret megszegése. Bővebben a témáról itt.
A másik kellemetlen pont nálam az pont a coming out kérdése volt a család felé, mert súlytalannak éreztem. Áron nem él otthon, nem tart közeli kapcsolatot a családjával, nem függ tőlük anyagilag. Egyszerűen nincs igazi tétje a coming outnak, hiszen ha nem fogadják el, olyan szülőt veszít el, akivel havi négyszer beszélget, és akkor sem szívesen. De ha napi kapcsolatban van anyuval, ha állandóan beszélgetnek, és úgy szeretne tanácsot kérni mondjuk pasi ügyben, akkor már igazi súlya van a coming outnak, a benne lévő félelemnek. Így ez nekem nem jött át igazán izgulósra, mert nem éreztem azt, hogy igazán megváltozna Áron élete, ha a szülei teszem azt kitagadják. Ha nincs igazi tét, nem tudok úgy drukkolni, ahogy azt kéne. Spoileres bekezdés vége.
Értékelés: 7/10
A Falak egy nagyon ígéretes írói bemutatkozás, ami jól megmutatja, hogy Hajnal Kitti gyönyörűen alkot karaktereket, jó a humora, sodró lendülettel ír, és élvezhetően át tud adni egy történetet.
Ha pedig meglesznek az olyan könnyen tanulható dolgok, mint az írói ígéret betartása, és a konfliktusok komolyabbá tétele, akkor Hajnal Kitti könnyedén lesz majd a hazai LMBT-irodalom egyik üstököse. Egy biztos: már most nagyon érdemes odafigyelni rá!
Hogy tetszik a borító? Sehogy. Nagy fájdalmam ez a borító. A sráccal nincs gond, az ötlet átjön, de a kép így, ebben a formában gyenge, ez a cím betutípus pedig annyira unalmas. Ezzel a képpel egy másik kivágással, ütős betutipussal nagyon klassz dolgot lehetett volna csinálni. Kár érte – de persze ez csak saját vélemény.
Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted a romantikusabb, elgondolkodtatóbb történeteket amik Budapesten játszódnak, és nyitott vagy az LMBT témára, akkor szerintem adj esélyt a Falaknak is 🙂
