Könyvkritika: Holly Black – The Cruel Prince: A kegyetlen herceg

No tessék, itt egy újabb Vörös Pöttyös, amit külföldön hatalmas imádat leng körbe. Nagy eséllyel a borító szépsége miatt is, de lehetetlen volt nem minden felületen belefutni a kötetbe, így jómagam is nagy kíváncsisággal vártam, hogy mikor olvashatom végre el. És szerencsére azt kell mondjam, én is beleszerettem A kegyetlen hercegbe. (És Cardanba is)

A sztori hősnője Jude, az emberi lány, akinek gyerekkorában egy kegyetlen tündér, Madoc megölte a szüleit. A tündér végül őt, a húgát Tarrynt, és a félig tündér nővérét, Vivit áthozta tündérországba, és maga nevelte fel őket nemeskisasszonyként. (Vivi amúgy Madoc lánya). Judenak viszont nem egyszerű a szeszélyes tündérek között, emberi származása miatt az élete folytonos veszélyben van. Különösen mert az egyik tündérherceg, Cardan, meglehetősen utálja őt…

* Kíváncsi lettél? Akkor katt ide és szerezd be kedvezményesen! *

Ami ezt a könyvet száz százalékban élvezhetővé tette számomra, az Jude karaktere volt. Szeretem az ilyen okos és bátor hősnőket, akik még véletlenül sem tökéletesek, és akár olyan erkölcsi szabályokat is áthágnak, amik miatt haragudni kéne rá. De én mégsem voltam képes egy pillanatig sem utálni Jude-ot, hiába követett el borzalmas bűnöket.

Az írónő nagyon jól felépítette a hősnő karakterét. Bemutatta a félelmeit, a jó és a rossz oldalát egyaránt. És Jude bármit is tett a történet során, megértettem az okát. (De azért ne gondoljátok, hogy átment főgonoszba. Egyszerűen csak követett el hibákat, mint bármelyikünk). Kifejezetten szerettem azt is, hogy mennyire okos és rafinált ez a lány, és hihetetelnül sok erő volt benne. Jude nekem hatalmas kedvenc lett, és a többi szereplővel való kapcsolatát is nagyon szerettem.

Számomra a legérdekesebb a Jude – Madoc vonal volt. Gondoljunk bele, pici lány vagy, mikor egy férfi megöli a szüleidet, aztán ő nevel fel, és szemmel láthatóan szeret, törődik veled, megvéd téged. Naná, hogy ennyi év során Jude is megszerette a férfit, és ez fordítva is így volt, de végig ott lebegett köztük Madoc tette. Maga az ötlet és a kivitelezés is mesteri, ez a fura apa-lánya viszont pedig a kötet végén teljesedett ki igazán egy hatalmas WTF keretén belül.

Jude viszonya is érdekes volt a testvéreivel, leginkább a féltés és vetélkedés az ikertestvérével, Tarrynnel, aki Jude-dal ellentétben megpróbál simulékonyan alkalmazkodni Tündérfölde törvényeihez, míg Jude lázadó természetként bajba keveri magát állandóan. Vivi pedig, hű! A félig tündér, félig ember lányt nagyon kedveltem, ráadásul a dilemmáit is nagyon jól átadta az írónő. Volt még a kötetben egy kisfiú tündér is, Madoc másik mostohagyereke, na rá érdemes lesz figyelni, mert nagyon édes kölyök volt végig.

Természetesen romantika is volt a kötetben, de nem ez dominált. Sőt, igazából a romantikus szálból is egy nagyon izgalmas és eredeti dolgot kerekített az írónő, ami miatt még most is csak tapsolni tudok, mert jól lett kivitelezve. A kegyetlen herceg, Cardan pedig nekem is nagy kedvencem lett, mert összetett és szerethető karakter, akiben sokkal több lapul, mint azt első pillantásra látnánk, a következő részben pedig szerencsére még jobban kiteljesedhet a srác.

A könyv tele volt rejtéllyel, izgalmakkal és megannyi WTF momentummal, a lezárás pedig szó szerint mindent vitt. Az utolsó száz oldal egyszerűen tökéletes volt, és nagyon ötletes. Nem erre számítottam, de a kivitelezése tényleg jó volt. Ráadásul ahogy utólag visszagondolok a kötetre, végig ott voltak a jelek, csak valahogy nem raktam össze a képet… De igen, ezek után durván várós a folytatás is.

Egy dolgot viszont sajnálok, és emiatt nem tudom tökéletesre értékelni a regényt. Az elején nekem feltűnt egy komolyabb baki, amit két mondattal le lehetett volna rendezni. Kiderült ugyanis, hogy Vivi bármikor visszavihetné a húgait az emberek közé, de például Jude nem akart menni, miközben a könyvben kábé végig arról rinyál, hogy emberként mennyire veszélyes Tündérföldén élni, és mennyit szenved emiatt. Nekem ez kissé visszás volt, hiszen ha ennyire félnek, akkor miért maradnak ott?

Oké, az írónőnek is feltűnhetett ez a baki, mert próbálta lenarrálni Jude, hogy a félelem belé ivódott, és nem érzi magát se embernek, se tündérnek, meg azért Tündérfölde is szép, csak annyira okos volt ez a lány, és nekem valahol hiteltelen volt az, hogy miért akart olyan helyen maradni, ahol lenézik, és folyamatos veszélyben van az élete.

Értékelés: 9/10

Izgalmakkal teli a kötet, amit elvisz a hátán a hősnő, és a többi mesterien megírt karakter. Itt mindenki okozhat meglepetést, nem bízhatsz senkiben, és ennek köszönhető a sok megdöbbentő és sokkoló pillanat, ami miatt a kezemhez ragadt a könyv. Nagy élvezet volt olvasni.

Hogy tetszik a borító? Szerintem gyönyörű! És úgy örülök, hogy nem a fekete alapúval jelent meg itthon, mert ez a fehér szerintem sokkal ámulatbaejtőbb.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted a tündérek világát, és a fordulatokkal teli, izgi sztorikat, akkor ez tetszeni fog. Olyan sok romantikára ne számíts, de imádnivaló és összetett könyves álompasikra igen 🙂

* Kíváncsi lettél? Akkor katt ide és szerezd be kedvezményesen! *