A munkanélküliség egy olyan téma, ami előbb-utóbb mindannyiunkat érinteni fog, és kevés az olyan ember, aki ne sínylené meg. Hiszen belénk van kódolva, hogy aki munkanélküli, az „nem akar dolgozni„, vagy „olyan béna, hogy nem talál munkát„. És ez akkor sincs másként, ha éppenséggel magunk vagyunk két állás között.

* Kíváncsi lettél? Ide kattintva beszerezheted a regényt! *

Igen, amíg munkanélküli voltam ezzel a béna szöveggel áltattam magam. „Két állás között vagyok” – mondtam mindenkinek, és elkezdtem mentegetőzni, hogy „mellette írok, blogolok” és kaptam a lesajnáló nézéseket, hiába tudtam magamról, hogy sokszor nyolc órán túli elfoglaltságot jelentett mindez. Borzasztó időszaka volt az életemnek, hálát adok a mostani munkáltatómnak, hogy véget vetett neki. Viszont a könyv sok emléket felidézett, és helyre is tett bennem pár dolgot.

Igen, Fekete Judit regénye kurvajó és hiánypótló. Mert kellenek az ilyen történetek, amik megannyi apróságon keresztül segítik az embert. Vegyük a lehető legalapvetőbb dolgot: ha valaki munkanélküli, akkor rögtön rávágná az átlag-ember, hogy vállaljon el bármilyen munkát. De a hősnő nem teszi, hanem keresgéli a lehető legjobbat, ami igazán passzol hozzá. És ez jó dolog, mert nagyon nem mindegy, hogy milyen munkát végzünk, és hagyjuk-e leszívni magunkat lelkileg és testileg a fizetésért.

Az őrület határán hősnője Lili egy harminc éves marketinges nő, a multinál tök jól keresett, nem hitte, hogy egyszer kirúgják, aztán bumm! (Ne feledjük, bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet). Megindul a hajsza az új állásért, eközben egyre mélyebben van érzelmileg, lelkileg és anyagilag is. A regény egyik nagy tanulsága számomra pont az, hogy mennyire fontos a félretett pénz. Mert Lili jobban megszívta volna, ha a munkanélküliség mellett már az elején komoly anyagi gondokkal küzd…

Ahogy haladunk előre a blogregényben, végignézhetjük, ahogy Lili folytonosan munkát keres, ahogy a környezete vélekedik a helyzetéről. Fokozatosan és hitelesen romlik a lány „állapota”, lesz egyre elkeseredettebb, és a büdös nagy magyar valóság kellős közepén olvasóként rögtön felsejlik a lámpa: ez velünk is megtörténhet. Vagy már megtörtént.

Lili a kötet során rengeteget fejlődik emberileg is, és öröm nézni azt, ahogy eljut a happy endig. Az útja megjelehetősen nehézkes, mert bár szerelmes lesz, és megtalálják a kisebb sikerek, a munkanélküliség árnya mindig rávetül. És ez bizony sok mindenre hatással van: az önbizalmára, a személyiségére, még az olyan apró dolgokra is, hogy miként látja a világot. Mint a jelenet, amikor mindenkit jobbnak lát magánál, mert „mindenki dolgozik”. Mert igen, ez a normális, hogy az ember dolgozzon, de attól még nem válik abnormálissá, ha nem teszi.

Nagy pozitívum viszont az, hogy ez egy vicces könyv. A témából fakadóan akár depresszíven is fel lehetne dolgozni, de szerencsére nem ez történt. Lilit sosem hagyja el a humora, és olyan bődületesen jó szarkasztikus megjegyzéseket ejt el időnként, hogy az olvasás sírva röhögőssé válik. És nekem nagyon kellett már ez az élmény.

Azt azért ki kell emelnem, hogy a mellékszereplők nélkül nem lett volna ennyire jó a könyv. Lili legjobb barátnője, Shulcz például telitalálat volt, rajta is rengeteget nevettem, és ha másban nem is, de a legjobb barátnő kérdésben nagyon szerencsés volt a lány. Amit még különösen szerettem Lili párkapcsolata a szintén munkanélküli sráccal. Gyönyörűen lett levezetve minden, és külön tetszett Lili gondolkodásának a változása is ahogy haladt előre az úton. Jól felépített regény volt, na 🙂

Értékelés: 10/10

Ez tényleg egy hiánypótló könyv, kellett már egy ilyen a piacra. Mert igenis meg kell mutatni, hogy nem vagyunk egyedül, és ezt tudatosítani kell, mert a munkanélküliség előbb-utóbb tényleg mindenkit megtalál. És az, hogy az üzenetét Fekete Judit vicces stílusban, „brideg jones”-osan adta át, csak még szerethetőbbé és fontosabbá tette a regényt. Az idei év egyik legnagyobb kedvence lett.

Hogy tetszik a borító? Egyszerű, de figyelemfelkeltő. Minden jó rajta, a kép, a füzetes megoldás, a tipográfia. Menő.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek. De tényleg. Na jó, hogy kiemeljek egy célcsoportot, azoknak ajánlom talán leginkább, akik munkanélküliek, vagy hosszú ideig azok voltak, mert ez a könyv segíteni fog feldolgozni. Legalábbis, szerintem.

* Kíváncsi lettél? Ide kattintva beszerezheted a regényt! *