Bevallom, kicsit tartottam ettől a könyvtől. Az írónő Reménytelen sorozatát imádom, a Slammed nálam a szódával elmegy kategória. Éreztem én, hogy az Egy nap talán lesz a vízválasztó. Képes lehet-e arra, hogy Hoover megismételje a Reménytelen minőségét? Nos, összejött neki, méghozzá nem is kicsit!

* Olvasd el te is! Klikk ide, és szerezd be kedvezményesen a könyvet! *

Az Egy nap talán életem egyik legjobb New Adult regénye. Hihetetlen, hogy milyen minőségi lett a könyv, emellett pedig még a NA műfaján belül is sikerült újat mutatnia, ami tulajdonképpen nem sok műnek sikerül mostanság. Számomra pedig Hoover bizonyított: ezentúl nem kell „félnem” egy könyvétől sem, mert szerintem már mind jó lesz.

No de miről szól az Egy nap talán? A középpontban a 22 éves Sydney, aki rájön, hogy a legjobb barátnője és a pasija kavarnak. Dühösen elmegy otthonról, és beköltözik a szomszéd sráchoz, és annak a lakótársaihoz. Sydney pedig szépen-lassan beleszeret a srácba, az érzés kölcsönösnek tűnik, de Ridge már foglalt, a barátnője, Maggie pedig egy földre szállt angyal.

Ebből a rövidke leírásból most talán sokan a szívetekhez kaptatok: szerelmi háromszög? Na ne! Szerintem most ezt tegyétek félre, mert ez a szerelmi háromszög olyan ritka, mint a fehér holló. Hoover iszonyatosan jól megragadta az érzést, hogy milyen lehet két embert egyszerre szeretni, de van ám ennél jobb is. Mindent kisajtolt a témából, és annyira jól átadta az érzelmeket, hogy a szereplőkkel együtt törik darabokra olvasóként a szívünk. Az enyém legalábbis darabokban van – pláne a könyv utolsó harmada után.

De igazából nem az volt az, ami miatt teljesen beleszerettem a regénybe, hanem Ridge. Kaptunk egy imádnivaló, jópofa és végtelenül őszinte srácot – aki siket. Korábban már olvastam siket főhősről Szécsi Noémi regényében, és az is zseniális volt. A siket téma itt is nagyon domináns volt, legalábbis az elején, aztán szépen-lassan már nagyon természetessé vált. Egy ponton tulajdonképpen el is felejtettem, annyira természetes lett, hogy aztán egy jelenetben pofon csapjon az egész, hogy micsoda kín az, ha nem tudnak a főhősök sem jelbeszéddel, sem telefonnal/laptoppal kommunikálni.

Ami pedig a siket dolgot még érdekesebbé tette: Ridge zenész, méghozzá dalszerző, aki a hangokat rezgésként érzékeli, és így alkot. Számomra mindez nagyon hihetetlen volt. Hallottam már ugyan hasonlóról, de könyvben olvasva csodálatosan átjött minden. És pont a zene hozta leginkább közel a főhősöket, Sydney ugyanis dalszövegeket írt Ridge zenekarának. A párosuk, a közös munka, az ebből fakadó jelenetek pedig egészen elképesztőek lettek. Csak tapsolni tudok hozzá – ahogy az egész regényhez is.

Van ám egy rövidke spin-off kötet is, a Maybe Not, amiben Ridge legjobb barátja, Warren a központi alak, és a didibárban dolgozó kissé utálatosnak tűnő Bridgette. Mindkettejüket megszerettem, különösen Bridgettet, úgyhogy kíváncsian várom az ő románcukról szóló történetet is.

Értékelés: 10/10

Egy rossz szavam sincs, az Egy nap talán tökéletes élményt nyújtott. Kaptam egy nagyon domináns szerelmi szálat, egy imádnivaló könyves álompasit, egy különleges témát a siketség kapcsán és egy olyan különleges szerelmi háromszöget, amilyet utoljára tán a Pokoli szerkezeteknél láttam. Colleen Hoover tényleg egy zseni, le a kalappal, a tehetsége hangos ovációért kiált.

Hogy tetszik a borító? Egyszerűen imádom! Már a fenti kép is cuki, de számomra a legkülönlegesebb benne, hogy a tipográfia egy csókolózó szerelmespárt rejt.

Kinek ajánlom elolvasásra? Colleen Hoover rajongókon túl mindenkinek, aki szereti a minőségi romantikus regényeket.

* Olvasd el te is! Klikk ide, és szerezd be kedvezményesen a könyvet! *