Az idei évben a Will és Will volt az egyik kedvenc olvasmányom. David Levithan és John Green könyve nagyon megfogott, szerettem végigélni, ahogy a két Will nevű srác összebarátkozik. Mindkét Will életében főszerepet játszott Mini Cooper, akiről nyugodtan mondhatjuk, hogy ellopta a showt. Kíváncsian vártam, hogy a róla szóló kötetben pontosan mi fog kiderülni a srácról, mennyire lesz ütős a darab. A végeredményt látva kicsit felemás a mosoly az arcomon.

Az Engedj közel! a Will és Willből már ismert musical forgatókönyve, tehát tele van jól és kevésbé jól sikerült dalszövegekkel, néhány viccesebb elemmel, vicces kikacsintásokkal és néhány csodálatos gondolattal a melegséggel, az elfogadás fontosságával kapcsolatosan. A könyv legfőbb erényének pedig pont az utóbbit emelném ki. Az elfogadás témáját remekül kezeli, Cooper élete, példája keresztül hiszem, hogy az olvasó is jobban megéri mint megy át egy meleg fiatal, és hogy a coming out mindig nehéz, közegtől függetlenül. Ha más miatt nem is, de ezért mindenképpen jó, hogy Levithan megírta.

Persze ami engem illet, sokkal jobban örültem volna, ha nem a forgatókönyvet kapjuk, hanem egy (kis)regényt. Imádtam volna Mini Cooper szemszögén át végigélni a Will és Will eseményeit, más szemszögből megismerni a viharos románcot Willel és az őszinte barátságot a másik Willel. Persze így is akadtak szép pillanatok, hiszen a darab egyértelműen önéletrajzi ihletésű, de annyival többet ki lehetett volna hozni az ötletből és Cooper nagyszerű karakteréből. Annyi árnyalat és szín megmutatkozhatott volna. Kár érte, de el kell ismételnem, ez így sem volt rossz, csak van egy olyan keserű szájíz bennem, hogy lehetett volna jobb is.

Értékelés: 7/10

Mindent egybevéve nem volt rossz könyv, néhol felnevettem, másutt csendesen örültem, hogy valaki ennyire nyíltan „kimondja” a melegséggel kapcsolatos gondolatokat. Bízom benne, hogy utóbbi sok olvasóhoz eljutott, és eltalált a szívekbe. De nem tagadom, lehetett volna jobb is.

Hogy tetszik a borító? A puha kötés borítója nem varázsolt el, ez a sárgás nem igazán tetszik, viszont a kemény kötés borítója telitalálat. Imádom a színeit, azt, ahogyan Cooper áll a színpadon kezében a mikrofonnal. És még a combja vastagságát is pont jól sikerült belőni.

Kinek ajánlom elolvasásra? A Will és Will olvasói mindenképpen csapjanak le rá, de azok, akik nem ismerik Green és David közös könyvét, nem tudom merjem-e ajánlani. Szóval itt egy plusz pont, hogy olvassa el mindenki a Will és Willt! 🙂