Nagyon megszerettem a Luxen sorozatot, éppen ezért kicsit szomorúan búcsúzom Cicától és Daemontől. Bármennyi hibája is volt a köteteknek, mindig szívesen olvastam őket, mert az írónőnek remek a humora, izgalmas jeleneteket talált ki, és időnként annyira bepörögtek az események, hogy csak pislogtam nagyokat. És oké, aláírom, Cica és Daemon szerelmi szála sem volt rossz. Sőt, ez adta a legtöbb vicces pillanatot.
Az utolsó részben a földön igencsak komolyodik a helyzet, hiszen megérkeztek az űrből a luxenek, megindítanak egy inváziót, a cél pedig a föld megmentése, vagy valami olyasmi. Persze eközben zajlanak a személyes drámák is, és folyik a turbékolás. Mert hiába van invázió, Daemon folyton kanos, Cicánál pedig nincs ellenállás. (De hát, ez tök érthető. Mégiscsak Daemon Blackről van szó)
Sokat tanultam ám ezekből a könyvekből. Száz százalékosan világossá vált előttem, hogy egy jól felépített, közönség kedvenc férfi főszereplő mennyire képes elvinni a hátán egy teljes sorozatot, pár arrogás(nak tűnő) beszólással és férfias viselkedéssel. A könyves álompasi-karakter talán legjobb prototípusa Mr. Black, mert szexi, okos, humoros, férfias, birtokló és kvázi hibátlan. Elképzelni se tudom, hogy legalább titkon valaki ne szimpatizálna vele. Daemon jelleméből fakadó mókás-vicces jelenetek, no meg a romantikus nyál néhol talán képes feledtetni a könyv ordító hibáit, még ha nem is fedi el őket teljesen. A nyáltenger alól azért volt némi kilátás.
Dramaturgiai szempontból csalódtam az Oppositionben. Adott volt egy remek felütés, megérkeztek a luxenek, invázió van. A regény nagy része mégis kábé pornó volt, Daemon és Cica a lehető legtöbb helyen egymásnak estek, újra és újra elmondták mennyire szerelmesek a másikba, a cselekmény pedig alig haladt előre. Mégiscsak egy megszállásról van szó, engem meg annyira érdekeltek az aprócska részletek, a stratégiák, a végső harc komolyabb leírása. Valami epikusat akartam, és nem, számomra még véletlenül sem epikus, ha Daemon Black a könyvben már huszadjára hágja meg a Cicát.
Az Éhezők viadala utolsó részében pont azt kifogásoltam, hogy kábé háborús könyv lett, viszont az Opposition kábé egy erotikus könyv extra-light verzióban. A kettő között lett volna jó valahol 🙂 Oh, és igen, tényleg Szürkés volt, Daemon egy ponton letérdelt Cica elé nyalakodni, és a kötet során legalább hússzor szexeltek, vagy smároltak, Daemon meg nem győzte narrálni, hogy merevedése van és mennyire kívánja Cicát. Persze óvatos volt a leírások során az írónő, sokszor inkább utalt, célozgatott, remélem a kislányok, akik olvassák, nem dekódolják majd úgy, mint egy felnőtt.
Apropó, Cica… Néhol eléggé idegölő volt a lány. Például, itt van ugye a kvázi világvége, ő meg elkezd viccelődni, és olyan filmeket, sorozatokat hoz fel példaként, amikből egyértelműen ihletet merített az írónő az invázió so-so bemutatásához. (A Trónok harca-szék lelopása meg nagyon cink!) Amikor pedig elkezdett azon lamentálni, hogy mennyire hiányzik neki az anyukája, és megjegyzi, rá gondol állandóan, nagyon felszaladt a szemöldököm. Az a lány Daemon Blacken kívül kábé semmi másra nem gondolt a jeleneteiben. És sajnos több ilyen baki is volt.
Persze, most úgy tűnhet, hogy nem tetszett az Opposition, de mindent egybevéve nem volt rossz a könyv, sőt. Maradt bennem ugyan pár kérdés, de sok pörgős, izgalmas jelenet volt, az írónő stílusa pedig eladta számomra a kötetet. A mellékszereplők is üdítően hatottak, és Dee kapcsán volt több meglepetés is, ahol csak pislogtam nagyokat. Amikor akció volt, ott azért voltak jó momentumok, és az is tetszett, ahogy az első kötetre reflektált az írónő. Az pedig külön meglepetés volt, amikor morális kérdések vetültek fel, és én is elgondolkodhattam azon, mi a szabadság ára, és meddig lehet elmenni a biztonságért.
Értékelés: 8/10
Véget ért egy korszak, immáron maximum kiegészítő kötetekben találkozhatunk Cicával, Daemonnel és a bandával. Hiányozni fognak, az elmúlt évek során a szívemhez nőttek. A sorozat minden apróbb hibája ellenére mindig pozitív emlékként marad meg bennem, örülök, hogy annak idején rátaláltam. Daemon Black pedig okkal lett legenda, lássuk be, megérdemelte a srác!
Kinek ajánlom elolvasásra? Szerintem ezt már senkinek sem kell ajánlgatni 🙂 Aki elkezdte olvasni a sorozatot, kétlem, hogy le tudná tenni, maximum ha unja már a nyálas együttléteket.
- 05.23. – Media-Addict.Hu
- 05.25. – Deszy Könyvajánlója
- 05.27. – Angelika blogja
- 05.29. – Kelly & Lupi olvas
- 05.31. – Dreamworld
- 06.02. – MFKata gondolatai
- 06.04. – Insane Life