A napokban jelent meg az új rocksztáros románc, a VIP sorozat második kötete, a Managed – Kontroll. Alább összegyűjtöttem 10 szexi és vicces idézetet, ami talán meghozza a kedved a könyvekhez. Íme!

#1

„– Nem kedvellek – motyogom, és újra felteszem a maszkomat.
– Hazugság – mutat rá, utánozva az én korábbi hanglejtésemet. – Már többször is kijelentetted, hogy vakítóan vonzónak találsz.
– Ez nem jelenti azt, hogy kedvellek. Különben is, a szépséged olyan, mint valami fegyver. Elkábítod az áldozataidat, mint egy vámpír. Azon se lepődnék meg, ha ragyognál a napfényben.
– El se hiszem, hogy egy olyan nővel vitatkozom, aki az Alkonyatra hivatkozik.
– Tudod, hogy az Alkonyatra hivatkozom. Ez a tény arról árulkodik, hogy fanatikus Edward rajongó vagy.
Gabriel hangosan és gúnyosan felhorkan.
– A Jacob-csapatot erősítem.
Nem tudok uralkodni magamon. Tágra nyílik a szemem, és megemelem az alvómaszkom szegélyét, hogy mérgesen végigmérjem.
– Ennyi volt. Mi ketten soha nem lehetünk barátok.
Gabriel úgy néz rám, mint akit megsebeztek. Remek színészi teljesítmény.
– Fájdalmat okozol a szavaiddal, cserfes lány.”

#2

„– Jelló?
– Jelló? Így veszed fel a telefonodat? Az anyád vagyok, egyébként.
A szememet forgatom.
– Tudom, anyu. Felismerem a hangodat.
– Nos, az ember sosem tudhatja – feleli elnyújtott sóhajjal. – Olyan régóta nem hívtál, hogy időközben akár el is felejthetted.
Elmosolyodom, és leteszem a szendvicsemet.
– Anyu, olimpiai sportággá tudnád emelni a bűntudatkeltést.
– Megteszem, ami tőlem telik, angyalkám.”

#3

„– Te sokkal szebb vagy a srácoknál. Követ majd mindenhová, kajával töm, és a fenekedbe csíp, amikor nem nézel oda.
– Hiszen házas! – hördül fel, mintha az számítana.
– És a szép férfiak a gyengéi. Ki érti ezt! – felelem rezzenéstelen arccal.
Gabriel elfintorodik.
– A férfiakra nem szokás azt mondani, hogy szép.
– A szépségnek sokféle fajtája van, napsugár. – Az ujjaimon számolom. – Szép lányok, igazán cukik és édesek. Szép nők, akik a legritkábban aranyszívű prostik, még ha a filmekben mást is állítanak. Szép fiúk, vonzóak, de igazából egyszerűen csak szeretnél a pofijukba csípni. És szép férfiak. – Sokatmondóan végigmérem. – Tudod, azok, akiket gyakran összetévesztenek nemzetközileg ismert modellekkel…
Az átkozott gazember a számba nyomja a szendvicset.
– Légy jó, cserfes lány!”

#4

„Tudod, vannak azok a könyvek és filmek, amikben a lány felveszi a pasi nadrágját, az meg valósággal lóg karcsú testén. Hát, fogalmam sincs, miféle tündérekkel van tele a fantázia világa, de én nem igazán tartozom közéjük. Ó, a nadrág szára természetesen túl hosszú, fel kell hajtanom. De a fenekemen és a combomon az anyag kínos mértékben megfeszül.
A pólóval jobb a helyzet, de gyakorlatilag úgy néz ki rajtam, mint egy zsák. Szexi az nem vagyok. És melltartó sincs rajtam, mert az enyém csuromvizes és jéghideg. Úgy vélem, az sem tesz túl jót az ügyemnek, hogy a lányaim szabadon lengedeznek. Lelapuló, nedves hajammal és smink nélkül nem vagyok túlságosan vonzó.
Ennek ellenére csak nevetek, mert számít egyáltalán a megjelenésem? Úgy tűnik, Gabriel mindig ugyanúgy néz rám, függetlenül az öltözékemtől. És egyértelművé tette, hogy ez nem a szexről szól.”

#5

„– Ugye tudod, hogy teljesen elástad magad azzal, hogy a Jacob csapathoz tartozol? – szólalok meg tele szájjal.
Felhorkan.
– Ki kell köszörülnöd valahogy a csorbát! – Fenyegetően meglengetem előtte a kanalat. – Ki a jobb Buffynak? Angel vagy Spike?
Gabriel visszaszerzi tőlem a tálkát és a kanalat.
– Angel minden tinilány álma a szomorú sóhajaival és a szorongásával. Spike a felnőtt énjének való, amikor rádöbben, hogy a gyönyör elérhető a számára, csak ki kell nyújtania érte a kezét.
Lassan elvigyorodok.
– Maga, uram, egy igazi romantikus.
Sértetten mered rám.
– Hiszen épp az imént mondtam, hogy az egész romantikus halandzsa gyerekes.
– Csak egy romantikus lélek gondolta volna át ennyire alaposan a válaszát.
– Bosszantasz – morgolódik mindenféle indulat nélkül. – És csak a jegyzőkönyv kedvéért: hazudtam Jacobbel kapcsolatban. Szerintem mindketten bénák.”

#6

„– A testem? – noszogat Gabriel halkan, erélyesen. Hátradőlve ül, úgy terül el, mint valami átkozott ünnepi lakoma, de az izmaiban feszültség cikázik, kötegekbe rendeződnek.
– Tökéletes. Egy műalkotás. – Ínycsiklandó. Reszketegen beszívom a levegőt, újra felemelem a fényképezőgépemet, és készítek egy felvételt a felsőtestéről – jól definiált hasizmok, feszes mellizmok, kicsi mellbimbók. Abszolút ínycsiklandó. – Keményen dolgozol, hogy karban tartsd ezt a testet, és sokan bizonyára azt hiszik, hogy ez hiúsági kérdés.
– Nem az? – Gabriel hangja durvává válik, zaklatott és mély.
– Nem. Fegyverként használod. Egy tökéletes burok, hogy senki ne próbálja túl közelről szemügyre venni az igazi énedet.
Mocorogni kezd a székében, mintha küzdenie kellene a késztetés ellen, hogy elmeneküljön. Folytatom.
– És azért teszed, hogy erős légy. Mert gyűlölöd a gyengeséget.
Hangosan kifújja a levegőt, és összegörnyed ültében.
– Igen – csikorogja. – Csakhogy azt hiszem, most már te vagy a legnagyobb gyengeségem, cserfes lány.”

#7

„– Igazán tökös lány vagy – jegyzi meg Killian, és behozza a sörrel teli hűtőtáskát. – Ez tetszik.
– Apu engedélyt adott rá – közlöm a szememet forgatva.
– Áltasd csak magad! – Jax letelepszik, és felmarkol egy adag chipset. – Még poháralátéteket sem vettél elő. Ezért lakolni fogsz. – Szélesen mosolyog, mintha ez hatalmas megelégedéssel töltené el.”

#8

„Ismersz olyan embereket, akiket valahogy mindig a tenyerén hordoz a szerencse istenasszonya? Olyanokat, akiket előléptetnek, pusztán azért, mert bejárnak dolgozni? Akik menő dolgokat nyernek a tombolán? Vagy találnak egy kétszáz dolláros bankjegyet a földön? Na, én nem tartozom közéjük. Ahogy valószínűleg az emberek döntő többsége sem. A szerencse istenasszonya válogatós egy ribanc.”

#9

„A szeme tengerkék. Sűrű, sötét szemöldökét összeráncolja, az arckifejezése vihart jósol. Arra készül, hogy leteremtsen. A gondolatot egy másik követi: jobb, ha kihozom a helyzetből a legtöbbet.
– Jézusom! – kiáltok fel, aztán felemelem a kezemet, mintha árnyékolni próbálnám a szememet. – Olyan, mintha a napba néznék.
– Mi? – förmed rám a férfi. Lézeréles szeme elkeskenyedik.
Ó, ez jó mulatság lesz!
– Hagyja abba, rendben? – hunyorgok rá. – Túl szexi. Egyszerűen kibírhatatlan. – Ez így is van, bár normális körülmények között valószínűleg sosem lenne bátorságom kimondani.
– Jól van? – kérdezi olyan hanglejtéssel, amiből egyértelmű, hogy meg van győződve ennek az ellenkezőjéről.
– Nem, hiszen majdnem megvakított. – Legyezgetni kezdem magam a kezemmel. – Van kikapcsológombja? Esetleg lejjebb lehet tekerni valahogy?
A férfi orrcimpája megremeg, a bőre egy árnyalatnyival sötétebbé válik.
– Nagyszerű. Itt ragadtam egy őrült nőszemély mellett.
– Ne mondja, hogy nincs tudatában, milyen szédítő hatással van a környezetére! – Tágra nyílt, csodálkozó szemmel nézek rá. Vagy legalábbis remélem, hogy ezt teszem.
Amikor megragadom a kettőnk közötti elválasztófal peremét, és közelebb hajolok hozzá, összerezzen. Basszus! Milyen isteni az illata – drága kölni és finom gyapjú keveréke.
– Valószínűleg úgy hullanak a lába elé a nők, mint a legyek.
– A lábam elé hullott legyek legalább némák – motyogja a férfi, és dühösen lapozgatja a magazinját.”

#10

„– Nem tudlak elhagyni, Darling. Mindig itt vagy belül. – Gyengéden megragadja a kezemet, és a halántékához érinti.
Borzongva a hajába túrok az ujjaimmal. Sűrű és selymes, és Gabriel jólesően felnyög, majd a nyakamhoz dörgöli az orrát, aztán ismét csókolgatni kezd, ezúttal az állam vonalát.
– És itt – folytatja, aztán a mellkasára helyezi a másik kezemet, ahol a tömör izomfal mögött ott dübörög a szíve.
– Napsugár – suttogom, és megfordulok, hogy megcsókoljam az arcát.”

Managed – Kontroll Blogturné