Könyvkritika: Julie Kagawa – A halhatatlanság szabályai

Könyvkritika: Julie Kagawa – A halhatatlanság szabályai

0
Oszd meg!

Mindig amikor azt hiszem, hogy engem már nem tudnak lázba hozni a vámpíros regények, jön egy újdonság, ami ismét egyedien fogja meg a témát, és bebizonyosodik számomra, hogy igenis lehet újat mondani a vámpírokról. Még mindig nem mondtak el minden történetet.

a-halhatatlansag-szabalyai

Egy disztópiában vagyunk, a hősnőnk, Allie egy vámpírok uralta városban lakik. A falon kívül veszett zombiktól retteg, odabent pedig a vámpíroktól, akik bármikor lecsapolhatják. Mellesleg éhezik, nincs áram a lakhelyén, bandatagként kallódik. Aztán egyszer csak meghal egy portyázás során és választás elé kényszerül: maga is szörnyeteggé válik és vámpír lesz, vagy elfogadja a halált?

„Azt kívántam bár lennék annyira bátor és kitartó, hogy ragaszkodjak az elveimhez. De a valóságban, amikor a halállal és az ismeretlennel kellett szembenéznem, a túlélési ösztönöm erősebb volt. Nem akarok meghalni! Még ha azzá is válok, amit gyűlölök, a természetemből fakadóan mindig is a túlélés lesz az első.”Julie Kagawa: A halhatatlanság szabályai

A fenti idézet tökéletesen bemutatja nem csak a regényt, hanem Allie karakterét is, illetve a benne tomboló harcot. Mert igen, minden mozdulatát a túlélés iránti vágy irányítja, de mindezzel együtt harcol a természetével is. Amikor emberek közé kerül, és beáll egy vándorló csoporthoz embernek álcázva magát, mindent megtesz, hogy kordában tartsa a természetét és ne ártson senkinek. Mégis, minden pillanatban érezhetően a túlélésen pörög az agya. Ez a kettősség pedig még zseniálisabbá tette a hősnőt.

Imádtam Allie karakterét. Badass, kőkemény és belevaló, akinek megvan a maga érzékeny oldala is. Pontosan tudja, hogy a világ, amiben él, kőkemény és kegyetlen, de minden helyzetben ragaszkodnia kell az embersége maradékához, különben teljesen elveszíti önmagát. Allie így még vámpírként sem cselekszik meggondolatlanul, rendkívül okos és taktikus, mindezt pedig egyedül a szerelem képes felülírni.

Kaptunk a regényben egy szuper szerelmi szálat, ahol a vámpírokat gyűlölő srác, Zeke, és a magát embernek álcázó Allie kerül össze. Naná, hogy várható a végén a kérdés: létezhet-e, hogy ők együtt legyenek? És amikor kiderül Zeke titka, akkor is ugyanúgy néz majd Allie-re? Talán azt várnátok, hogy Allie összes gondolata ekörül forog, de nem igazán van így. Allie érzelmes, de nem érzelgős, szerelmes, de nem kergeti őrületbe a vágy.

Allie és a bandabeli Cingár barátsága is különösen megható pontja volt a könyvnek. Cingár  mindig púp volt a lány hátán, egy éhes száj, akit etetni kell. Sokat gondolkodtam az ő barátságukon, legalább annyit, mint Allie. Egyáltalán mennyire nevezhető annak? Ha a másik fél nem csak önző, hanem követelőző, cserébe pedig semmit sem ad, a sajnálat meddig lehet elég? Hol van az a pont, amikor mindent félreteszünk, és a saját túlélésünk érdekében elfelejtjük Cingárt? Nem tagadom, idővel a srácot meggyűlöltem, és garantálom, ezzel minden egyes olvasó így lesz.

Ami még külön érdekes volt, a vámpírok társadalmának a felépítése. Izgalmas és egyedi, nem csak a világot letaroló vírus története, hanem a belső harcok is. Allie mesterét, Kanint is imádtam, a pasi zseniális volt minden egyes jelenetében, és amikor sorra derültek ki róla a titkok, akkor sem tudtam rá másként tekinteni. Ami pedig a jellemét illeti, az tényleg telitalálat, vicces és szórakoztató, az Allie-vel közös jelenetei pedig iszonyú jó élményt jelentettek. Konkrétan fájt, amikor elváltak az útjaik.

Értékelés: 10/10

A halhatatlanság szabályai egy tökéletes könyv, amibe nem lehet belekötni. Minden egyes oldala maga a tömör gyönyör, teljesen levett a lábamról.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! Halál komolyan, kortól és nemtől függetlenül vegyétek meg a könyvet és olvassátok el. Csodás élményben lesz részetek, ezt garantálom!

1164 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás