Könyvkritika: Kim Harrington: Perception – A hatodik érzék

Könyvkritika: Kim Harrington: Perception – A hatodik érzék

0
Oszd meg!
perception-konyv
A magyar borító

Próbálom kitalálni, hogy mit írhatnék erről a könyvről. Amiről igazán mesélhetnék, az full spoiler, és nem akarom lelőni a poént. Amit még elmondhatnék, azt pedig már a múltkori kritikámban leírtam. Mert az igazság az, hogy a Hatodik érzék kábé ugyanolyan volt, mint A Tisztánlátó, annyi különbséggel, hogy most gyengébb volt a krimiszál. Eltűnt belőle ugyanis (az elején legalábbis) a személyes szál, és ennek hatására valahogy nem érdekelt annyira Clare nyomozása. Ettől eltekintve tulajdonképpen ugyanazt a színvonalat hozta, és kábé ugyanazokat az érzéseket is váltotta ki belőlem. Tetszett és szerettem, jót szórakoztam rajta miközben olvastam, és olyan kellemes kis limonádé élményt adott, tudjátok, amikor egy könyv szerethető, de igazából semmi extra. Mégis, amíg olvasod, nagyon szereted. Számomra valami ilyesmi élményt biztosít ez a sorozat.

A ronda francia borító
A ronda francia borító

Szóval, a második kötet sztorija: már mindenki tudja, hogy Clare-nek különleges képességei vannak, és segített a rendőrségnek a nyáron. Persze nem jelent meg az FBI, sem a kormány titkos alakulata, hogy lekapcsolják a komplett famíliát, bedugják őket egy zárkába, és őrült tudósok kísérletezzenek rajtuk. Sőt, a média sem csapott le a dologra, a helyi újság által ugyan ismert lett az eset, de nem került be a nemzetközi sajtóba az, hogy egy tizenéves lány paranormális képességei megoldottak egy bűnügyet. Mert ugye ez pont olyan dolog, amin a sajtó nem szeret csámcsogni. (Oké, tudjuk, a Tv2 tutira nem, náluk fontosabb az, ha egy kiscica átsétált az utcán és túlélte). No de tegyük félre a realitikus énünket, ez Kim Harrington könyve, ahol a realizmus ritkán látott vendég. Szóval, Clare-t sztárolják a suliban, gyorsan új öribarikat szerez, akiket nem kedvel túlzottan. Választania kell a két cuki srác között, és persze történik egy újabb bűntény, és naná, hogy az ő segítsége kell a felgöngyölítéséhez.

Az angol kiadás
Az angol kiadás

Erre a részre kaptunk néhány új szereplőt, Clare sleppje kifejezetten tetszett, leginkább az, ahogyan a lány a lelkük mélyére hatolt, és felfedezte mi van az álarcuk mögött. Mallory, az új legjobb barátnő szimpatikus volt, és szerethető. A mellékszálak közül egyértelműen Perryé fogott meg a legjobban. Korábban is csíptem a srácot, de most vált valahogy a legérdekesebbé. Örültem, hogy nem tűnt el nyomtalanul az előző részben Victoria halála. Jó volt látni, ahogy őrlődik, és megpróbál túl lenni a sokkon. Perry szála volt a legreálisabb dolog a regényben, és ezt igazán értékeltem. És nem csak azért, mert Perry a sorozat legjobb karaktere. Azt meg kell jegyeznem, hogy tök jók a mellékszereplők. Láttam hírét, hogy tévésorozatot terveznek készíteni a történetből (erről Deszynél bővebben is olvashattok). Érdekes lenne tévésorozat formájában a Clarity, a mellékszereplők miatt pedig aztán pláne.

A kötet legnagyobb erőssége amúgy a romantikus szál volt. Én legalábbis tökre élveztem ezt a szerelmi háromszöget. Leginkább azért tetszett, mert most igazán elhittem a hősnőnek, hogy őrlődik a két srác között. Általában olyat olvasok, hogy a hősnő szerelmes a főhősbe, de a b-pasi is izgatja, csak nem eléggé. Itt pedig tényleg azt láttam, hogy a hősnő mindkettő srácot kedveli, és szerelemmel tudná szeretni, de még el kell döntenie, hogy ki legyen a szerencsés. És ez tetszett. Ahogy az is, hogy Gabriel és Justin is megkapta a csókokat, az öleléseket meg a szexi jeleneteket, így tényleg végig éreztem a feszültséget. Ez pedig kellett is, mert a krimiszál gyenge volt és kiszámítható, szerintem már a könyv felénél rájött mindenki, hogy ki volt a titkos zaklató. De mivel ez egy Young Adult könyv, és lássuk be, a célcsoport sem feltétlenül én vagyok, ezért ezt simán elnézem az írónőnek. El ám, mert minden hibája ellenére piszok jól szórakoztam A hatodik érzéken.

Értékelés: 7/10
No tessék, csak volt miről mesélnem. És ha jobban belegondolok, talán még tudnék is mit mondani, de azt hiszem az a legjobb, ha most zárom a soraim. Kim Harrington könyve pedig tényleg szerethető, de vannak bizonyos hibái. Lássuk be, minek nincsenek? Kellemesen kikapcsol, elszórakoztat, és ez olyan dolog, amit értékelek. Ha lesz harmadik része, tuti el fogom olvasni.

A “PERCEPTION – A HATODIK ÉRZÉK” BLOGTURNÉ TOVÁBBI RÉSZTVEVŐI:

183 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás