Bevallom, rég olvastam már Ali Hazelwoodtól, és nagyon hiányzott. Egyszerűen imádom az író stílusát, és bár a karakterei némileg hasonlítanak, de annyira jó a történetei atmoszférája, hogy mindig nagy örömmel vetem bele magam, és letehetetlennek érzem a köteteket.

1

A történet most azért is volt különleges, mert részben elszakadtunk a stem-világtól, és a két főszereplő ezúttal profi sportoló, olimpiai reménységek. Lukas úszó, Scarlett pedig műugró, és a történetben elég komolyan megjelenik az is, hogy milyen a főiskolán profi sportolóként létezni. Scarlett esetében extrán izgalmas volt, hogy éppen túl van egy komoly sérülésen, amit most próbál feldolgozni lelkileg, és ez egy csomó döntéssel és megváltozott élethelyzettel jár.

Bevallom, sportot nem nagyon szeretek nézni, de olvasni vagy filmet nézni mindig izgalmas, egyszerűen jó bepillantani a kulisszák mögé. Érződött, hogy Hazelwood alaposan utánament a témának, nagyon izgalmasan sikerült átadnia ezt a sportolói létet.

A Deep End mégsem egy sportrománc, hanem kvázi egy BDSM könyv. Scarlett ugyanis arra vágyik, hogy ledominálják őt, Lukas pedig dominálni szeretne, és amikor összekerülnek, hát ki is próbálgatják az előre egyeztetett BDSM-listájukat, és elég messzire eljutnak abban, hogy együtt kiéljék a vágyaikat.

Bár elég sok erotikus jelenet kapunk, amik izgatóan és ízlésesen lettek megírva, még véletlenül sem nevezném szexkönyvnek a Deep Endet. Hiszen itt pont az volt a lényeg, hogy megmutassa nekünk, hogy akik erre a kinkre gerjednek rá, mit éreznek, miért szeretnék mindezt, így a lelki oldal lett a legjobban kifejtve. Leginkább Lukasnál jött ez elő szerintem, legalábbis, nála csapott meg a legjobban a miértre adott válasz.

Szerintem tök fontos elfogadni és kijelenteni, hogy sem Lukas, sem Scarlett nem több, és nem is kevesebb azért, mert erre izgulnak, és a szerelmük is parádésan alakult a kötet során, imádtam a kapcsolatuk alakulását, és remegő harmadikként alig vártam, hogy végre bevallják egymásnak az érzéseiket. Ahogy azt is örömmel éltem végig hogyan váltak egyre erősebb fiatal felnőtté egymásnak köszönhetően.

Értékelés: 10/10

A Deep End az a BDSM könyv, ami A szürke ötven árnyalata szeretett volna lenni. Mert nem csak bemutatja a kinknek ezen a formáját, hanem túl is lép rajta, hiszen itt a karakterfejlődés és az érzelmi faktor is legalább annyira központi tényező, mint az, hogy mit művelnek az ágyban a karakterek.

A könyv elképesztő sodró lendülettel van megírva, Stier Ágnes fordítása szokás szerint tűpontos és méltó az eredetihez, A szerelem kémiája rajongói pedig különösen örülni fognak, amikor találkoznak majd a régi kedvencekkel a történetben.

Hogy tetszik a borító? Amikor legelőször láttam nem tetszett, és nem is értettem. Most, hogy elolvastam, igazából mást el sem tudnék képzelni ehhez a könyvhöz. Ez így tökéletes.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek, aki szereti, ha egy romantikus történet más, mint az átlag, és egyedi tud lenni a maga nemében.