Mint minden évben, most is a fantasy kategóriát volt a legnehezebb leszűkítenem a kedvencekre. Ahogy végignéztem az olvasmányaim listáját, tizenhat olyan kötet volt, amit kiemeltem magamnak, és a szűkítésnek hála így olyan szuper könyvek is lemaradtak, mint a Negin, A fiú akit Karácsonynak hívnak, a Rab herceg vagy éppen a Sötét, magányos átok. Sikerült viszont 6+1 címet kiválasztanom, ezeket szeretettel ajánlom mindenkinek.
+1 Marissa Meyer – Holdbéli krónikák
Régi hiányosságomat pótoltam be azzal, hogy év elején pár nap alatt kivégeztem a Holdbéli krónikák korábban megjelent három kötetét (a lista többi címe idei megjelenés, ezért ő a +1). A Holdbéli krónikák tényleg olyan nagyszerűen felépített, eredeti és magával ragadó történet, mint amennyire jó a híre. Mit is mondhatnék még, kábé a falat kaparom az utolsó kötetért.
6. Leia Stone – Fallen Academy
Tudom, ez egy eléggé megosztó könyv, sokaknak nem tetszett. Engem viszont teljesen magával ragadott Stone stílusa teljesen magával ragadott, a poénokon sírva röhögtem, a főhősök közti kémia pedig elképesztő volt. Maga a történet is pörög, végig izgalmas, az a típus, ami teljesen leköti az embert, de nem árt olvasás közben egy kis agykikapcsolás, mert úgy élvezhető teljes mértékben a történet.
5. V.E. Schwab – Addie LaRue láthatatlan élete
Évek óta hallom, hogy V.E. Schwab mennyire zseniális író, és olvassak tőle. Most már megértem miért szeretik ennyien az írót, ez a kötet fenomenális volt. A főszereplőjét nagyon megkedveltem, izgalmas és egyedi kivitelezése volt ez az “éljek örökké” gondolatnak, és külön pacsi Schwab ötleteiért és megoldásaiért, sok fordulatot nem láttam előre. A legnagyobb előnye a kötetnek viszont talán az volt, hogy elgondolkodtatott az életről, a szabadságról, a szerelemről.
4. Jennifer L. Armentrout – Utolsó lélegzetig
Armentrout az egyik kedvenc íróm, és kijelenthetem, hogy a Komor elemek trilógia még a Luxen sorozatnál is jobban tetszett. A finálé is igazi öt csillagos élmény volt, amiben persze, ha akarnék találhatnék hibákat, de annyira magával ragadott olvasás során a kötet, úgy szerettem az író megoldásait, a karaktereit, a romantikus részt, a világot és persze azt is, hogy nem lett minden rózsaszín, pont ettől vált hitelessé és szerethetővé az egész.
3. Veronica Roth – Kiválasztottak
A Beavatott írója ezúttal egy felnőtt fantasy kötettel tért vissza. Az alaptézise egyszerű: főszereplőink tini korukban megmentették a világot, azóta eltelt tíz év, celebek lettek, PTSD-ben szenvednek, próbálják feldolgozni a múltat és a nem kért ismertséget, ráadásul úgy tűnik, hogy a gonosz nem halt meg, és újra le kell győzni. Azért meséltem el a sztorit, mert elképesztően zseniális, és rengeteg hibafaktort is rejt magában. Annyi banánhéjon csúszhatott volna el Roth, de ő keményen állta a sarat, és a regény mind világépítésben, mind a karakterek (lelki) ábrázolásában csillagos ötös lett, a vége pedig mindent vitt. Bár többen olvasnák ezt a könyvet, nagyobb figyelmet érdemelne.
2. Leigh Bardugo – Bűnös birodalom
A Hat varjú zseniális befejezése után kíváncsi voltam, hogy miként tudja az író lezárni a duológiát. Nos, méltó lett a befejezés. Az újabb kaland (avagy, az igazságszolgáltatás) ismét mesteri és csavaros megoldásokat tartalmazott, és szerencsére mind a hat varjúnk megkapta a maga egyéni történetét, Bardugo pedig mesterien ábrázolta a lelküket, a vívódásaikat, az érzelmeiket. Olyan volt, mintha élő és lélegző embereket ismerhetnék meg, és ez nagyon jól esett. És ami a történet lezárását illeti: pont ez illett a sorozathoz, bármennyire is fájt.
1. Kae Westa – Főmarsall kisasszony
Sok mindent szeretek és élvezek Kae Westa könyveiben, de a leginkább azt, hogy minden könyvének lelke van. Csak úgy süt a sorok közül az, hogy mennyire szereti a történeteit, milyen fontosak számára a karakterek, és mindenét beleadta abba, hogy egy igazán jó regényt olvashassunk. Márpedig a Főmarsall kisasszony nagyon jó, és bátran ki merem jelenteni, hogy szerintem ez volt az év legjobb fantasy könyve az általam elolvasottak közül. Remélem ti is elolvassa majd, mert ezt a történetet kár lenne kihagyni.
