Home Szösszenetek Ezért haragszom az Egy herceg karácsonyra fináléjára egy cseppet

Ezért haragszom az Egy herceg karácsonyra fináléjára egy cseppet

Most karácsonykor a családommal együtt újranéztem az Egy herceg karácsonyra filmet a Netflixen. Bár még mindig szeretem, és az első rész a legjobb, de nem tudok elmenni amellett, hogy engem mennyire felháborított a film vége.

Hogy mire is gondolok pontosan? Mi húzott fel benne? Spoilerekkel tarktíva kifejtem.

A film fő konfliktusa ugye az volt, hogy Amber újságíróként beépül az aldoviai királyi családba, aztán rájön, hogy a trónörökös, Richard herceg valójában nem a király és a királyné vér szerinti gyermeke volt, hanem örökbefogadták.

Az infót használta volna fel végül a trón jogos örököse, Simon, az unokatestvér, ugyanis az aldoviai törvény szerint a királyi vérvonal legidősebb fiú tagjának kell trónra lépnie. De persze jött Amber, és megtalált egy doksit a nemrég elhunyt királytól, aki új törvényt hozott, miszerint Richard legyen Aldovia királya.

Ez így nagyon klassz happy end lenne, de nem tudom szeretni, mert állandóan szegény Emily hercegnő jár az eszemben, aki a sztori idején kábé tíz éves. Fel nem fogom miért kellett Richardot királlyá koronázni. Persze, értem én, egy romantikus filmtől ne várjunk el realitást, de azért gondolkodjunk már: egy királyságban ha tetszik, ha nem vérségi alapon döntik el, hogy ki legyen az uralkodó.

Az elhunyt Richard király személyiségéről sok mindent elárul, hogy inkább az örökbefogadott fiáért módosított törvényt, mintsem a lányok uralkodáshoz való jogáért. Mert beszélhetünk itt nevelésről, arról, hogy “én neveltem királynak a fiamat“, de lássuk már be, egy királyságról van szó, a vérvonal igenis számít.

Az pedig annyira szomorú, amit ez az egész döntés közvetít. Egy lánynak nincs joga trónra ülni? Nem tudná irányítani az országot? Márpedig Emilynek fiatal kora ellenére megvan a magához való esze. A legdurvább pedig az, hogy Emily bottal jár, és így mintha még azt az üzenetet is közvetítené a film, hogy ha nem vagy teljesen egézséges, még véletlenül se akarj élni a téged megillető jogokkal. Menjetek már!

Valahol értem én, hogy miért erre hozták ki a végét, hiszen Richard bejárt egy utat, mire elfogadta, hogy király legyen, és nyilván full romantikus a gondolat, hogy az átlag emberünkből nem csak hercegnő lesz, de a szerelem is rátalál. Viszont ez így kivitelezve nekem nagyon gáz volt. Richard a rangját megtarthatta volna. Régensként tudott volna uralkodni Emily nagykorúságáig.

De persze az is lehet, hogy csak én gondolok bele túl sokat egy romantikus filmbe. Mindenesetre ez engem kissé felhúzott, mert hiába írunk 2021-et, a nők jogaiért még most is küzdenünk kell, és nem csak a filmekben…