Karantén interjú Kae Westával, a Napsötét és a Karvalyszárnyon szerzőjével
A karantén interjú blogturné utolsó állomásán Kae Westával beszélgettem, aki a karanténon túl azt is elmesélte, hogy az írás mellett milyen fordítóként és szerkesztőként tevékenykedni.
Köszönöm, hogy elvállaltad a beszélgetést! Már több, mint két hónapja, hogy beütött a karantén és a koronavírus járvány. Te hogy éled meg ezeket a napokat? Miben változott meg legjobban az életed?
Munkafronton szinte semmiben, hiszen eddig is itthonról dolgoztam. A legnagyobb változás, hogy március közepe óta a család többi tagja is itthon van, és amíg év közben a lakás legalább délelőttönként csendes, most nincs egy olyan zug, ahol ne botlanék valakibe. Szerencsére ez a valaki vagy a férjem, vagy a fiam, netán a lányom, vagyis az a három ember, akiket még egy lakatlan szigetre is magammal vinnék.
Íróként nem feltétlenül egyszerű ezekben az időkben alkotni, sokakat elhagyott az ihlet. Te hogy éled meg íróként a karantént?
Az elején nekem is gondjaim voltak az ihlettel. Általános tévedés, hogy a szenvedő művész szárnyal és remekműveket alkot. Biztosan van példa olyanra is, de a többségnek akkor megy a legjobban a munka, ha minden rendben van körülötte. Márpedig eleinte én se győztem szorongni. Aztán ez egyre jobban lecsökkent, cserébe viszont az itthoni logisztika kötötte és köti le az időm egy jelentős részét, amit egyébként írásra fordíthatnék.
Talán nem titok, de szerkesztőként és fordítóként is dolgozol. Mesélsz nekünk erről egy picit? Az olvasók minden kulisszatitokra kíváncsiak 😉
Ötödik éve szerkesztek, magyar szerzők regényeit és fordításokat egyaránt. A legbüszkébb arra vagyok, hogy már egy ideje én szerkesztem az abszolút kedvenc íróm, J. Goldenlane könyveit, a külföldiek közül pedig Jim Butcher Dresden-akták sorozatát szeretem a legjobban. Van olyan fordító, akinek már az első munkáját is én kaptam meg, és az évek során végignézhettem (és végigasszisztálhattam), hogyan bontakozik ki egyre inkább a tehetsége.
Fordítóként a megjelenés még várat magára, de egy igen testhezálló sorozatot vettem át, amelynek régebbi kötetein mások dolgoztak. Nagyon izgalmas felfedezés volt számomra, hogy valamilyen formában ez is egy történetmesélő szerep, egész más kihívásokkal, mint az írás. Ugyanakkor vicces, hogy egy-egy fordítással töltött nap végére tipikusan nem az agyam fárad el, hanem a kezem.
Két gyermeked van, így az online oktatás is belépett az életedbe. Milyen érzés (újra) tanárnéninek lenni?
Egy szavam sem lehet. Introvertált család vagyunk, a gyerekek példaszerűen dolgoznak itthon, a tanítók és az óvónők maximálisan együttműködőek, és a férjemnek sem esik le a gyűrű az ujjáról, ha segíteni kell a környezetkönyv kijegyzetelésében vagy a matek szorgalmiban.
Az időbeosztás viszont így sem lehet a legegyszerűbb… Hogyan tudsz zsonglőrködni a sajátoddal?
Igyekszem kevesebb időt elszúrni a neten, és a konyhában is próbálok normálisan, de időtakarékosan működni. Arról nem is beszélve, hogy napi másfél óra békávézást spórolok meg, hiszen nem kell hozni-vinni a gyerekeket.
A karantén sok mindent elvett tőlünk. Mi hiányzik a legjobban a békeidőből? És ha adott valamit számodra a karantén, akkor mi volt az?
A legtöbb embernek sosem adatik meg, hogy hónapokat töltsön együtt csak úgy a családjával – ezt most a home office megvalósította, és nem tudok elég hálás lenni érte. De azt is felfedeztem, hogy nem kell mindennap boltba menni, és egy bizonyos élelmiszerlánc házhozszállító szolgáltatásánál is meg fogok maradni, azt hiszem.
Ami a legjobban hiányzik, az a biztonságérzet illúziója. Az is fájt, hogy lemaradtam a tavaszról kedvenc budapesti helyszínemen, a Fiumei úti sírkertben, de bízom benne, hogy jövőre bőségesen pótolhatom.
Most, ebben az időszakban mi az, ami a legjobban kikapcsol? Olvasás? Írás? Valamilyen sorozat?
Játék. Gamer vagyok, és végre rászántam az időt az Assassin’s Creed: Odyssey-re, amivel régóta szemeztem. Elég sokat dob az ember hangulatán, amikor Hérodotosszal hajókázik, vagy épp Szókratésszel társalog az ókori Athén utcáin.
Mi volt az utolsó dal, amit meghallgattál, az utolsó film és sorozat, amit láttál és az utolsó könyv, amit olvastál? 🙂
Miracle Of Sound: Liquid Nights & Disco Lights, a Westworld harmadik évada (de nem tudom jó szívvel ajánlani senkinek) és J. Goldenlane: A jósnő hercege. Filmet olyan rég néztem, hogy már nem is emlékszem, talán a Kisasszonyokat láttam utoljára moziban.
Amint véget ér a karantén mi lesz az első dolog, amit megteszel?
Még két hétig a lakásban maradok, biztos, ami biztos. Aztán végre hazamegyek vidékre a szüleimhez, látogatóba.
KARANTÉN INTERJÚ – BLOGTURNÉ
Az utóbbi heteket mindenki nehezen éli meg, ezért a Blogturné Klub csapata egy kis meglepetéssel készült nektek: interjút készítettünk a kedvenc szerzőinkkel! Tartsatok velünk, kövessétek az állomásokat a jobbnál jobb beszélgetésekért, és hogy még többet megtudjatok a kedvenc íróitokról. Ha pedig játszatok velünk, megnyerhetitek a Blogturné Klub tagjai által felajánlott könyveket is!
* * *
Mostani nyereményjátékunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit tudtok az interjúalanyainkról, így minden állomáson egy-egy kérdést találtok a meginterjúvolt szerzőkkel kapcsolatosan! A feladatotok az lesz, hogy válasszátok ki a Rafflecopter dobozban azt a könyvet, amelyet meg szeretnétek nyerni, és válaszoljatok a feltett kérdésre egy-egy könyvcímmel!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kae Westa melyik regény jelent meg a Delta Vision gondozásában?
a Rafflecopter giveaway
https://widget-prime.rafflecopter.com/launch.js
* * *
[Blogturné Klub]
05. 11. Sorok között – Ashley Carrigan
05. 13. Könyvvilág – Tavi Kata
05. 15. Readinspo – Papp Dóra
05. 17. Hagyjatok! Olvasok! – Rácz-Stefán Tibor
05. 19. Sorok között – Eszes Rita
05. 21. Utószó – Moskát Anita
05. 23. Sorok között – Amira Stone
05. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út – Pusztai Andrea
05. 26. Sorok között – Kae Westa
