Nagy örömmel vetettem bele magam Róbert Katalin új regényébe, ugyanis a Facebookon előre láttam, hogy az írónő ismét LMBT karakterekkel dolgozik! Viszont nagy meglepetésemre – bár szerettem a párosunkat, – a női főszereplő lett a kedvencem, de erről majd később 🙂 Maga a kötet nagyon lendületes, baromi erősen pörgeti végig a fő témáját, azaz a lelki társak kérdését, ráadásul a szereplői is imádnivalóak. Nálam ez most 5 csillagos élmény volt.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be kedvezményesen a kiadótól! *

A sztori egy olyan világban játszódik, ahol mindenki felkarján – csuklóján megjelenik egy jegy. Ha egy fát ábrázol, akkor valakiből olvasó lesz, és így sosem találhatja meg a testi-lelki társát, a feladata pedig az lesz, hogy a társjeggyel születőknek segítsen rátalálni az igazira a csuklójukon lévő bonyolult minták alapján. Hősnőnk, Elina évek óta szerelmes Kellánba, a legjobb barátjába, de nem lehet együtt a fiúval, mert azonos kezükön van a társjegyük, és az ilyen kapcsok a mesterek szerint tiltottak. A párosnak ki is osztanak más-más társat, de az Elinának szánt Tirin egy igazi vadember…

Eközben Milo a vizsgájára készül, hogy ő is mester lehessen. A srác hisz abban, hogy a tírek érdekeit szolgálja mindenek előtt, de szenved attól, hogy neki nem lehet társa, mert bizony ő is szerelemre vágyik. Amikor a mesterét perbe fogják, kicsúszik a lába alól a talaj. Ekkor ismeri meg a szomszédos szigetről származó Denielt, a sármos, helyes pasit, akibe lassan kezd beleesni, de ha enged a kísértésnek, eltiporhatja több év munkáját, ráadásul zsigerből érzi, hogy Deniel valami rosszban sántikál…

A sztori bár látszólag két szálon fut, a könyv közepén összeérnek a dolgok, és ahogy a 3 főszereplő együtt kalandozik, úgy vált még izgalmasabbá a történet. Ahogy írtam is, nekem Elina volt a kedvencem. Nagyon szerettem végigélni a lány személyiségfejlődését, ahogyan rátalál a saját hangjára, és ellent mondva mindennek, amire tanították, kiáll a szerelem mellett. Meg is értettem, hogy miért tette, olyan jól működő páros Kellánnal, öröm volt együtt látni őket. A Tirines fejezetek alatt pedig iszonyúan sajnáltam a lányt, annyi szenvedés érte, de nagy pacsi jár érte az írónőnek, amiért ezek a viszontagságok csak megerősítették Elinát, nem pedig eltiporták.

Milót már az első pillanatban megszerettem. Iszonyatos lehet, ha szerelemre vágysz, de nem kaphatod meg, ha úgy nevelnek, hogy nyomj el magadban mindent, és csak másnak adj – és ettől még érezd magad különlegesnek. Jól volt felépítve a srác, a félelmei, az erősségei olyan szépen átjöttek, ráadásul végig tudtam drukkolni neki, hogy igen, márpedig rá kell találnia az igazira. Volt egy vele kapcsolatos mellékszereplő, Ármin, szintén „diák”, akivel párszor összejött. Szimpatikus volt ez az Ármin a maga bunkó stílusával és a beszólásaival 🙂

Deniel a történet közepe felé érkezett meg, ráadásul végig tele volt titkokkal, rejtélyekkel, így picit nehezebben került közel hozzám, mint a másik két főhősünk. A laza személyisége viszont lassacskán meggyőzött, és bejött a romantikus kapcsolata is Milóval. Olyan szépen kiütközött ilyenkor a kettejük közti különbség, hogy Deniel szigetén mit is jelent igazán a szerelem, és mennyi ostoba szabály köti Milót – ami a srác neveltetése alapján nyilván nem ostoba, csak egy kívülállónak lehet az. A Milo & Deniel páros körül mindenesetre csak úgy izzott a kémia, imádtam minden közös jeleneteüket és a beszélgetéseiket is. Legjobban az tetszett, amikor a szerelem volt a téma. Ó, és Deniel titka mindent vitt!

A lelkitársak gondolata nagyon tetszett végig a kötetben, mert elgondolkodtam azon, akarnék-e egy ilyen világban élni. Hiszen jó a gondolat, hogy valahol vár az emberre az igazi, akit szó szerint neki teremtett a Napéshold. Viszont ez annyi mindent el is vesz az embertől, gondoljunk csak a sulis első szerelmekre, vagy éppen a szabad választás lehetőségére. És hát, olvasók nézik a társjegyeket, tévedések, rossz törvények bizony létezhetnek. Ezt mutatta meg nagyon érzékletesen az írónő, hogy a társjegy ugyanúgy lehet áldás, mint átok. Baromira szerettem, ahogy az egész téma kezelve lett, a társadalom bemutatása is mindent vitt.

Értékelés: 10/10

A Keresd az igazit! egy sodró lendületű regény, tele jó karakterekkel, egy izgalmas alaptémával, szuper románcokkal és egy lehengerlően jól felépített világgal. Mondanom sem kell, máris kaparom a falat a folytatásért 🙂

Hogy tetszik a borító? Nekem olyan semleges. Nem mondom, hogy tetszik, de azt sem, hogy utálom. Olyan „váll vonogatós”.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha kicsit is érdekel a lelkitársak világa, ha szeretsz erős női karakterekről olvasni, ha nem riadsz vissza egy szupercuki LMBT párostól, ha szereted, hogy édes rókák is vannak egy könyvben, akkor a Keresd az igazit! lehet az új kedvenced 🙂

* Kíváncsi lettél? Szerezd be kedvezményesen a kiadótól! *