Pár hónapja találtam rá az HBO Go műsorán a Megtalálsz Párizsban című sorozatra, és instant szerelem volt, már az első rész megfogott. Most őszintén: hogy ne imádnék egy olyan sorozatot, aminek a hősnője egy időutazó balerina, aki amúgy hercegnő is?

A 26 részes első évad tehát Lena története, aki a párizsi balett intézet tanulója, majd amikor kap a pasijától, Henritől egy nyakláncot, hirtelen 1905-ből 2018-ban találja magát, pár időbandita pedig üldözi, hogy megkaparintsa a láncot.

Lena pedig napjainkba kerül, egy olyan időbe, ahol neki minden új. Végül bejut a jelenkori balett intézetbe diákként, barátokat szerez, kezd belezúgni Maxbe, a helyi szexi balettos srácba, de ugye a nyomában vannak a banditák, az anyja is visszavinné a múltba a hercegnőt, ráadásul Henri is próbálja elérni őt, így Lenának nem csak a jelen kihívásaival kell szembenéznie.

A nagy sikerű sorozatból amúgy könyv is van, amit a Vörös Pöttyös sorozatban megjelent Menedék c. kötet szerzője, Carola Wimmer jegyez, de nem tudni, hogy magyarul is jön-e a Megtalálsz Párizsban könyv, bár én tuti olvasnám. No de vissza a sorozathoz!

Nem akarok áltatni senkit. Ez a sorozat messze nem tökéletes,és baromira nem tudja maximálisan kiaknázni az alaptörténetében rejlő zsenialitásokat. Például kevésnek érzem az ütköztetést Lena kapcsán a jelen meglepő dolgainál. Persze, vannak cuki dolgok, mint az ananász imádat, vagy amikor megtanul használni egy kütyüt, de alapvetően sok a kihagyott ziccer a témában. Meg úgy az egész sorozatban, de… kit érdekel!

A Megtalálsz Párizsban számomra egy imádnivaló guilty pleasure, amiről tudom, hogy nem tökéletes, de így is baromi jó nézni. Mert iszonyúan cuki az egész, jók a karakterek, és azért akadnak izgalmasabb pilanatai is. Néhol olyan függővéggel érnek a részek, képtelenség nem elindítani a következőt. Konkrétan anno volt, amikor hajnali háromig néztem, mert „még egy rész, még egy rész„, és úgy éreztem, semennyi sem lenne elég.

Lenát amúgy imádom! Baromi cuki a csaj, és annyira kis aranyos a színésznő, tök jól eladja az egészet, nehéz nem Lena fannak lenni. Viszont a többi karaktert is nagyon csíptem, leginkább a balett akadémiából. Például a főgonosz csaj, Thea annyira komplex és összetett karakter, imádtam minden mozzanatát, és amúgy is csípem, ha valaki nem csak gonosz, hanem jóval több annál.

A srácok is tök jók voltak a maguk nemében. Max a szuperszexi, titokzatos srác karakterét hozta, akiről minél több minden derült ki, annál közelebb került a szívemhez. A háromszög másik végén lévő Henri sem volt rossz karakter, sőt, hozzá köthető jó pár vicces szitu is, de nekem itt most nem volt nehéz döntenem. (De szerencsére nem a háromszögre épít a sorozat, ez inkább egy adalék).

Ami külön jó volt még, hogy több fontos témát is felvállalt egy-egy karakteren keresztül. Mint a női egyenjogúság, a feminizmus, a szülői kapcsolatok nehézsége. Szépen belement abba is, hogy milyen a táncosok közti rivalizálás, és egyáltalán milyen érzés ha a legjobb barátod az, aki miatt folyton csak egy „fa” vagy az előadáson a főszereplő helyett, és hogy lehet feldolgozni az örökös második helyet. LMBT-karakterünk is van, baromi édes, és iszonyú lazán kezelték az egész dolog hallelujah.

Mivel balett intézetben játszódik a sorozat, ezért maga a tánc is hangsúlyosan megjelenik, nagyon szép koreókat adtak elő. Viszont! Hip-hop csapatot is alapítanak a növendékek, így a stílusok gyönyöruen elegyednek, és elég sok a hip-hop tánc verseny is, így nem csak balett táncokat láthatunk, a vátozatosság pedig kifejezetten jól jött.

Most, hogy az ajánlóm végére írtam nyilván írhatnám, hogy 10/10, mert számomra minden hibája ellenére egy maximálisan élvezhető sorozat a Megtalálsz Párizsban, aminek repesve várom a második évadát (és már a harmadikat is berendelték! Éljen!)

Így annyit mondanék, ha szeretitek a YA-történeteket, és csak egy kicsit is érdekel titeket, hogy a múltból érkezett időutazó balerina hercegnő hogy boldogul napjainkban, ez a sorozat kell nektek. Akkor meg aztán pláne, ha kíváncsiak vagytok Párizsra is, mert gyönyörű képeket mutat a városról, és elég sokszor.