Ma öt éve, hogy a Fogadj el! című regényem első fejezete felkerült az Aranymosás oldalára, és megkezdődött a nagy kaland. Február 26 más okból is jelentős dátum: ugyanis ma négy éve kezdődött el a regény szerkesztése 🙂
Az évfordulók örömére összeszedtem pár érdekességet az első regényemről. Lehet lesz köztük olyan, amit már hallottatok, de talán sikerül meglepnem titeket valamivel.
#1 – A regény főszereplőit két tragikus haláleset ihlette. Petra karakterét Amanda Todd videója, és a vele történtek. A fő mozgatórugó az volt, hogy mi történt volna, ha a lány úgy dönt, bosszút áll? Petrával is hasonló dolgok történtek meg sajnos, mint Amandával. A lány szívszorító videója után nem sokkal neki is álltam a regény megírásának.
#2 – A fiú főhős, Dávid karakterét is egy öngyilkos amerikai tini ihlette. Jamey Rodemeyer 14 évesen lett öngyilkos, miután a mássága miatt állandó céltábla lett, és hiába kért segítséget a tanároktól, nem történt érdemi változás. Jamey alála előtt ezeket a szavakat tette közzé a neten, ez bekerült a könyv első oldalára is.
#3 – Két cím is volt a Fogadj el! előtt. Kezdetben A gyilkos áldozat tűnt befutónak, úgy került fel az Aranymosásra is. A barátaimmal végig AGYÁ-nak hívtuk a könyvet 🙂 A szerkesztés során kapta meg a Tiniterror nevet. Végül le kellett adnom pár címjavaslatot, ezek egyike volt a Fogadj el!, amit a kiadó is elfogadott.
#4 – Áronnak is kellett két próba, mire megtalálta a nevét 🙂 A kéziratban még Kriszként futott, az változott meg Balázsra a szerkesztéskor, de sok volt a B-betűs név, ezért lett végül Áron. És igen, ez a név passzol hozzá leginkább!
#5 – Az egyik legnagyobb írós meglepetésem is ehhez a könyvhöz kötődik. Egy nap Lupi ugyanis szólt, hogy a HOT Magazin! ajánlja a könyvet, én pedig totál meglepődtem rajta, mert egy ismerősöm sem dolgozott tudtommal a lapnál. Tetszett ám ez a vidám meglepetés.
#6 – A kötet szerkesztője a Szívritmuszavar írónője, Zakály Viktória volt! Imádtam a közös munkát, Viki jó néhány tanácsa még mindig a fülemben cseng. Köszönök mindent 🙂
#7 – Az egyik legnagyobb kihívás írás során a prológus volt. Tudtam, hogy kell valami, hogy felvezesse az elején az iskolai lövöldözéses jelenetet. A végső prológus a riporter, Annamária szemszögéből a szerkesztés során került be.
#8 – Apropó, Annamária. A ripoternő ha csak egy pillanat erejéig is, de szerepel a Túl szépben is, így össze van kötve némileg a két regény. Egy világban játszódnak, no 🙂
#9 – Az iskolai lövöldözés során jóval többen haltak meg, mint ahogy azt eredetileg elterveztem. Egyszerűen akkor és ott úgy éreztem, ennyi nem elég, így hát, váltanom kellett.
#10 – “Az élet csodaszép” -> ez lett a regény egyik kulcsmondata, és a dedikálások során is ezt írom a könyvekbe. Mindig is tudtam, hogy a végén ennek a mondatnak el kell hangzania. Mert bármi is történjen, bármilyen nehézségek is érjenek minket, az élet tényleg csodaszép.
* Kíváncsi lettél a könyvre is? Katt a linkre és szerezd be most! 🙂 *
